Rényi András

Eredeti vagy hamis? - A műértés tudományos alapjairól

III. Újragondolni az "eredeti" fogalmát: az önarckép példája

Viszont kiderült valami sokkal érdekesebb - valami, aminek végiggondolása mélyebben világítja meg a kudarc okát is. Ez a nemrég megjelent IV. kötetből derül ki, amelyben - feladva a kronologikus tárgyalást - az önarcképeket dolgozták fel.

Közismert, hogy Rembrandt elképesztő számú önarcképet készített - 50 festett, 31 karcolt és kb. 10 rajzolt művet: a teljes életmű kb. 10 %-a tartozik ide. Se előtte, se azóta művész ennyit nem foglalkozott az arcával - és ennek nem csekély szerepe volt a művész személye körüli legendák kialakulásában. Ha e képeket időrendbe szedjük és összeolvassuk, egy élet története rajzolódik ki belőlük.

Animáció: Rembrandt önarcképei (Forgács Péter ötlete nyomán)

8. ábra

"Hendrickje, hozd már be azt a fura fejfedőt, érzem, hogy megint egy önarckép jön..."

Erős a késztetés, hogy a szakadatlan önábrázolást önelemzésnek, spontán lírai önvallomásnakt olvassuk és a művész életének mindenkori aktuális eseményeiből "vezessünk le". Nos, a RRP kutatása azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy Rembrandt önarcképeinek tetemes részét nem maga Rembrandt festette.

9. ábra

10. ábra

Ilyen például a stuttgarti vagy az egyik bécsi önarckép (9-10. ábra). Nem hamisítványokról, nem másolatokról - valódi Rembrandt-önarcképekről van szó, amelyek mégsem sajátkezűek. Hogyan lehetséges ez?

Miután az RRP feladta, hogy a sajátkezűség pusztán önkéntelenjeleire vadásszon, egyre nagyobb figyelmet kezdtek fordítani a műhelymunka és az egyéni invenció szerepére. Számos olyan esetet találtak, ahol többen is dolgoztak egy vásznon, ahol a mester belejavított tanítványai munkájába, vagy ahol csak a kezdeményezés volt az övé, a kivitelezés nem. Meg kellett barátkozni a gondolattal, hogy amit mi "Rembrandt"-nak nevezünk, az inkább gyűjtőfogalom: a zseni egykori érintésének misztikuma helyett egy kulturális gyakorlatot nevez meg.