A piszkos tizenkettő

A Nagy Könyv tizenkét döntősén morfondírozva egy sor következtetést vonhatunk le, mindenképpen figyelemre méltó például, hogy a tucatból kilenc könyv ifjúsági  vagy meseregény, de legalábbis még az általános iskolában kötelező nyári olvasmány. Ahelyett azonban, hogy egy szavazás nyomán újraértékelnénk az ország kulturális jövőképét (csak a gyermekek olvasnak; csak a gyermekek szavaznak; gyermeklélek a magyar...), olyat teszünk, amire eddig még senki sem gondolt: a Bookline jóvoltából odaadjuk az egészet ajándékba. Játsszon velünk, és nyerje meg Magyarország tizenkét legkedvesebbnek választott könyvét - egyben.

Mihail Afanaszjevics Bulgakov: A Mester és Margarita

A Sátán Moszkvában, ma talán hasonló címmel jelenne meg Bulgakov legnagyszerűbb regénye, mely tizenkettes listánk túlzás nélkül legirodalmibb darabja, egyben a Száz év magány és az 1984 mellett a kevés "felnőttregény" egyike. Társai kivétel nélkül ifjúsági vagy gyermekkönyvek, többnyire az iskolában kötelező irodalom vonzásköréből. A második világháború előestéjén íródott A Mester és Margarita csak a sztálini diktatúra nyílt bírálatával párhuzamosan válhatott hivatalosan is ünnepelt, katekizált kötetté, mely pillanatok alatt emelkedett a világirodalom legnagyobbjai közé. Addig semmilyen formában nem jelenhetett meg ez a bürokrácia abszurditását, az irodalmi élet - vagyis inkább annak tagjainak - silányságán keresztül a társadalom sírnivalóan nevetséges állapotait is szemléltető könyv, melynek központjában véletlenül sem a társadalomkritika áll. Hogy mi is áll a középpontban, hogy is kellene-lehetne értelmezni ezt a zseniálisan egyedi regényt, azon öldöklő viták folytak már megjelenése után közvetlenül - legközelebb talán mégis akkor járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk: nincs ilyen. Az olvasók legnagyobb megelégedésére nincs egyszerűen leleplezhető központi cselekménysora sem: egyszerre játszódik a Sátán által egyre kiszámíthatatlanabbul gonosszá tett Moszkvában, a történelmi Izrael földjén és egy teljesen szimbolikus térben. Szépsége, mélységes embersége, tökéletesre csiszolt nyelvezete, időn túli, örök témái méltán emelnék a lista élére is akár.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Megkerülhetetlen általános iskolai klasszikus, az a fajta, melyet az ember zsongó fejjel a pad alatt olvas. Mondhatni, A Pál utcai fiúk a tökéletes választás, ha megfelelő belépőt keresünk gyermekünknek az irodalom világába: van benne bajtársiasság, összetartás, árulás, hősiesség, háború, csupa olyan eszme, melyek a legnagyobb modern regényeket hívták életre. Mindezt persze megfelelően gyermeki világ öleli körül, a grund védelmezése, az összetartozás élménye amúgy is olyan kaland, melyre a legtöbb gyermek vágyik. A regény ugyanakkor van annyira veretes, hogy a képeskönyvek után az első nagy vállalkozás lehessen egy kezdő olvasó számára, az első olyan kihívás, mely meghozza az utolsó oldal diadalát, azt a sikerélményt, melyet egy történet lezárultával érzünk általában. Valljuk be: ha kora kamasz éveinkig nem olvastuk A Pál utcai fiúk -at, utána már nem is fogjuk. Persze a rengeteg adaptációnak, színházi feldolgozásnak és filmváltozatnak köszönhetően mindenki ismeri Nemecsek és a többiek történetét, de maga a regény csak egy bizonyos - meglehetősen korai - életszakaszunkban működik igazán. Az einstand miatt rettegni, Csónakos maflaságáért lelkesedni vagy Bokára felnézni felnőtt fejjel már nem lehet.

Szabó Magda: Abigél

Ha lehet egy tippünk, Szabó Magda bizonyára nem ezt a kötetét választotta volna az indulók közé. Az ajtó vagy a Für Elise bekerülése minden bizonnyal olyasfajta elismerés lett volna, melynek legtöbbet fordított írónőnk is jobban örült volna. Ha lehet egy másik tippünk: az Abigél valódi népszerűségét nem a könyv, hanem a Zsurzs Éva rendezte film hozta el. A főszereplő diáklányt alakító Szerencsi Évába generációk voltak szerelmesek, de a szereposztás amúgy is pazar volt: Garas Dezső, Ruttkai Éva, Básti Lajos, hogy csak néhányat említsünk.

A film is, könyv is decens ifjúsági darab. A második világháború zűrzavara elől a magas rangú tábornok lányát a távoli zárdába menekíti - a világi élethez szokott Georgina persze nehezen illeszkedik be a zárt világba. Az értelmetlenül kemény iskolavezetés okozta viszontagságok mellett persze beszivárog a külvilág is, akadnak váratlan segítők a tanárok között, ellenlábasok a diákok és gonosz csábítók a megváltóknak véltek között is. A történet nagy misztikuma az iskola kertjében álló szobor: Abigél, akinek korsójába a növendékek gyakorta csempészik kívánságaikat, híve annak erejében. Abigél valóban segít is, s a segítség gyakorta váratlan formában érkezik.