Torda és környéke

Erdélyt bemutató sorozatunk második része az ősi Tordára vezet bennünket. A kisváros és környéke meglepően sok látnivalóval szolgál, amelyek közül az ókor óta üzemelő sóbánya és a csodálatos Tordai-hasadék emelkedik ki.

A Torda és Enyed közötti területen a 13. században kézdi székelyek telepedtek le, és távol Székelyföldtől egy különálló széket hoztak létre Aranyosszék néven, amely 1876-ig önkormányzattal rendelkező székely szék volt.

Torda az Erdélyi-peremhegyvidék keleti lábánál, az Aranyos-folyó partján fekvő ősi település. Mivel a város sík vidéken terül el, a tatár és török betörésektől igen sokat szenvedett. Ennek következtében az Erdélyi Fejedelemség idején többször is teljesen elnéptelenedett. Báthory Gábor új lakosokat, hajdúkat telepített be. A második bécsi döntés után Torda az Erdélyt kettéosztó új határ román oldalán maradt.

Torda hagyományos, nagy múltú város, sok jeles történelmi esemény - többek között 127 országgyűlés - színhelye. 1505-ben az erdélyi rendek itt erősítették meg a kápolnai uniót, amely a magyar nemesség, a székelyek és a szász polgárság politikai szövetsége volt. 1557-ben Tordán törvényesítették Luther tanait, és 1564-ben törvénybe iktatták Kálvin eszméit is. 1568-ban, a vallásháborúk által feldúlt Európában elsőként először itt hirdette ki Dávid Ferenc a vallásszabadságot. 1589-től négyosztályos unitárius gimnázium működött Tordán, amely közel négy évszázadon át a település és környéke kulturális életnek központja volt. 1794. április 28-án itt született Jósika Miklós író, az Abafi című regény szerzője.

A város környéke ásványi nyersanyagokban, főként sóban gazdag, de található itt mészkő, gipsz, alabástrom is. Napjainkra a régi üzemekből igen kevés maradt fenn (például cementgyár, üveggyár, kerámiagyár).

Nagy Albert tordai református lelkész 1999-ben létesített egy egyesületet Petőfi Társaság néven, amely folytatása a régi Jósika Miklós körnek. Célja a tordai magyarság összefogása, színvonalas művelődési lehetőségek, kulturális rendezvények szervezése, oktatási támogatások biztosítása. A téli hónapokban továbbképzéseket szervez, a rászorult magyar gyerekeket pályázati utazási támogatásban részesíti, könyvtárat állít a művelődni vágyó magyarok rendelkezésére, és terve a magyar tanulók külön intézményben való oktatása az államtól visszakapott iskola épületében. Mindezeknek helyet a református egyház biztosít, ahol évente többször is kiállításokat szerveznek.

Ábrahám Gizella - Ábrahám Tibor (Kolozsvár)