Torda és környéke

Erdélyt bemutató sorozatunk második része az ősi Tordára vezet bennünket. A kisváros és környéke meglepően sok látnivalóval szolgál, amelyek közül az ókor óta üzemelő sóbánya és a csodálatos Tordai-hasadék emelkedik ki.

Tordától 16 km-re, Szentmihály és Mészkő településeken keresztül jutunk el a nemzetközi turisztikai térképen is szerepelő fenséges Tordai-hasadékba, amely 1938 óta természetvédelmi terület, és a Román Tudományos Akadémia fennhatósága alatt áll. A hasadék úgy jött létre, hogy a Hesdát-patak barlangot formált a Petrid-szikla mészkőtömbjeiben, amely később beomlott. A legenda szerint azonban akkor alakult ki, hogy a kunok üldözőbe vették Szent László csapatait. Isten kegyelméből a király alatt lévő szikla kettéhasadt, így át tudott ugrani a szikla túloldalára, de a kunok belezuhantak a hasadékba. A néphit szerint Szent László lova patkójának nyoma most is látható az egyik sziklában.

A hasadék függőleges, néhol 200 méteres magasságot is elérő sziklafalai a hegymászók kedvenc helyei. A Hesdát-patak mellékágai kisebb-nagyobb barlangokat vájtak (Calastur-barlang, Denevér-barlang, Cuptorului-barlang). Flórája és faunája nagyon gazdag: mintegy ezer növényfaj található itt, állatvilágának változatosságát pedig már a római korban értékelték és felhasználták.

A Hesdát-patak a hasadékból való kikanyarodása után hegyes, sziklás vidéken, csodálatos vízesésként folytatja útját (Csukás-vízesés), majd a Sínfalva nevű falut megközelítve az Aranyosba torkollik.

A Tordai-hasadék bármikor látogatható, egy jegy ára 25 000 lej. Környékén kevés szálláslehetőség van, ezért sokan a sátorozást választják. A Mészkő falun átvezető híd (a hasadék főbejárata) jelenleg javítás alatt van, de remélhetőleg év végéig elkészül. A hasadék addig vagy egy Tordáról induló kis letérő útról közelíthető meg (Cheile Turzii tábla), vagy Szentmihályon, Sínfalván áthaladva az Aranyos-híd (Várfalvi-híd) utáni kis letérő útról.