Jirzij: Úgy fogadtak a szlovákok, mint Paris Hiltont

A Psybaba Records alapítója, a Király utcai Psybaba Shop vezetője, dj Jirzij adott interjút a Psylife-nak. Portré az egyik legrégebbi magyar psytrance-lemezlovas múltjáról, jelenéről és jövőbeni terveiről.

Mint említetted, kint voltál Goán a kilencvenes évek közepén, és úgy tudom, azóta is minden évben kimész. Mi az, ami folyton visszavonz?
- '95-ben vagy '96-ban voltam ott először. Végül is onnan jött az egész, hogy találtunk egy kazettát, ami tetszett, és rá volt írva, hogy goa. Utánanéztünk, kimentünk, pont beestünk egy Goa Gil-buliba. Annyira megfogott minket, hogy először három hétre mentünk, másodszor már egy hónapra, aztán mindig kicsit több lett, 2000-ben már két és fél hónapot kint voltunk. Néhány év kihagyás után az utóbbi években újra elkezdtem járni, de már korántsem egy ilyen fiatalos hippibuli ez nekünk, inkább egy chilles, pihenős dolog. De még mindig nagyon élvezem, és amíg ez nem változik, addig nem fogok máshova menni télen, még mindig ott vannak azok az arcok, akikkel tudok beszélni, mostanában egyre több magyar is, akiket ráadásul mind ismerek. Az elkövetkező három-négy évet még mindenképpen úgy tervezem, hogy kimegyek télre.

Talán Goán

Ha már bulik: Forever Psychedelic sorozat - hogy emlékszel vissza rá?
- Az elejétől fogva, egészen 2001-ig Kenguruval szerveztem bulikat, Kenguru név alatt. Utána megnyílt az üzlet, összevesztünk, voltak mindenféle dolgok, és úgy gondoltam, hogy elkezdek egyedül bulit szervezni Psybaba név alatt. Mivel a kazettáimnak, amiket még a kilencvenes években kiadtam, az a volt a címe, hogy Forever Psychedelic, gondoltam hogy ez így jól hangzik bulinévnek is. A goa nevet én már akkor sem bírtam, meg akkor ez újdonság volt, hogy psychedelic, gondoltam, ez mindenkinek bejön majd. Be is jött, azokat a kazettákat a mai napig is hallgatják, és a bulikra is sokan emlékeznek vissza. Nagyon pozitív volt az egész, nagyon jó előadókat is hívtam, mint például a Talamasca. Akkor pont az volt, amit már mondtam, hogy akkor egy stílus volt, mindenki ugyanazt hallgatta, és eljöttek egy Talamascára ezerötszázan egy olyan helyre, ahova igazából ötszáz ember fért volna csak be. Ezt a sorozatot már nem fogom folytatni, ez egy szép dolog volt, de lecsengett. Tizediket azért nem csináltunk, mert ha megnézed, minden, amiből már a tizes jött ki (gondolok, itt például válogatásokra), az gagyi lett. Ez a név is öt év távlatában már ömlengősen hangzott, pedig az elején kemény volt. Bulikat ettől függetlenül csinálok még, csak már más néven, mindegyiknek kitalálok egy egyedi nevet. Régen öt-hat bulit csináltam egy évben, mostanában két-hármat csak.

Mit csináltál mielőtt a psy-szénába cseppentél?
- Nagyjából focistának készültem, mondjuk azt, hogy profi szinten, ebből próbáltam megélni. Aztán jött egy ilyen, hogy hagyjuk abba, mégsem vagyok olyan jó, mint ahogy gondoltam, amatőrszinten fillérekért meg nem fogok focizni. Aztán jött egy pár év, kerestem önmagamat, hogy mi lesz, mindenféle munkám volt, diszkóban dolgoztam, itt-ott, de igazából semmi különöset.

Mikor nyitottad a boltot?
- 2000-ben lettem harmincéves, és arra gondoltam, hogy most már valaminek történnie kell az életemben. Mivel itt a bolttal szemben laktam, mindig néztem ezt az üzletet, hogy ez pont jópofa lenne nekem. Amikor kiürült, felhívtam a tulajt, és kibéreltem. Ennek most már hat és fél éve, nem mondom, hogy nem voltak törések, néha elegem lett belőle, de ezeken a hullámvölgyeken valahogy mindig túljutottam. Most például nagyon pozitívan állok az üzlethez, most szeretek itt lenni megint. Itt a nyár, a fesztiválok, jönnek a fiatalok jegyekért, pörög az élet. Nem hiszem, hogy ezt így abba akarom hagyni, elképzelhető, hogy egyszer egy másik üzletbe elköltözök majd, de ennek így mennie kell. Nem mondom, hogy ebből leszek milliomos, de azért eltartja magát, és mondjuk azt, hogy valamennyire engem is. Nehéz manapság olyat találni, ami nem nagy fizikai munka, de elvan vele az ember. Szóval, amíg ez megy, és szükség van rá, addig biztos csinálni fogom.

Szóval, a hobbid a munkád, de meg tudsz ebből élni kényelmesen?
- Igen, a hobbim a munkám, de nem tudok belőle kényelmesen megélni, a bulik nagyon fontosak ehhez. Nemrég szinkronizálni tanultam, meg is van a vizsgám, remélem, ebből is lesz valami. Vannak érdekes munkáim is, például már negyedik alkalommal zenélek egy kickboxgálán, ahol nem mellékesen nagyon jól megfizetnek.

Goa Gil

Milyen zenét hallgatsz a psytrance-en kívül? Látogatsz-e más bulikat?
- El szoktam menni más partykra, de igazából pénzt nem adok érte, csak akkor megyek, ha valami ismerős csinálja, vagy ha valaki olyan jön el, akit régen szerettem - lehet, nevetségesen fog hangzani - például a Modern Talking. Voltam egy csomó koncerten külföldön is, szeretem a metálzenét, amire van időm, arra elmegyek. Főleg az öcsémmel járok metálbulikba, de például technobuliba sose megyek el, az nem áll hozzám közel. Azt kell hogy mondjam, más zenét nem nagyon hallgatok, mert nincs rá időm, annyi zene jelenik meg, és mindig naprakésznek kell lennem dj-ként. De most könnyebb, mert a szettjeimben csak a saját kiadóm zenéit játszom, egy-két kivétellel. A kocsiban hallgatok rádiót, és ami a tévéből átjön, némi popzenét.

Darth Voltar / Psylife