Elvarázsolt Erzsébet híd - Dorkandkozma-raypaintinggel

Százharminckét esztendeje egyesült Pest, Buda és Óbuda, tizenöt éve vonult ki az utolsó itt állómásozó orosz katona is. Ennek emlékére fényköntöst kap az Erzsébet híd a Dorkandkozma csapattól, illetve elektronikus zenei hullámok házasodnak a Duna vízszínén. Mindehhez jön még a kapcsolódó Színes csókparti, vagyis az egyszerre csókolózó párok Guinness-rekordjának megdöntési kísérlete, Colorstar-koncert, dj Infragandhi és Dork - mindez a Színes Bulvárlap jóvoltából.

Legutóbb december végén csodálhattuk Berkes Dóra és Kozma Péter fényfestészetét (vagyis a raypaintinget), amikor a Krisztina körúton álló (akkor még) Matáv-székházat varázsolták el sajátos művészetükkel. A nemzetközi terminológiában raypainting néven ismert eljárás a '95 óta együtt dolgozó páros szabadalma, lényege az üveglapokra különféle képzőművészeti eljárásokkal felhordott képek architektonikus felületekre való kivetítése projektorok által.

A Dorkandkozma június huszonötödikén ismét elkápráztat minket, amikor is sötétedés után fény derül eddigi legnagyobb szabású és a várakozások szerint
leglátványosabb munkájukra: az Erzsébet híd megfestésére. Az utolsó ideiglenesen Magyarországon állomásozó orosz katona távozásának tizenötödik évfordulóját a főváros a Budapesti Búcsú keretén belül, június utolsó hétvégéjén ünnepli.

A százharminckét esztendeje egyesült Pest, Buda és Óbuda ezekben a napokban a legjobb arcát mutatja: olyan szórakoztató és kulturális programok várják a polgárokat és turistákat, mint a Múzeumok éjszakája, koncert a Hősök terén, Lovas juniális a Hajógyári szigeten, vagy a gyalogosok Lánchídja. Az amúgy is festői szabadtéri helyszínek programkínálata idén a Széchenyiével szomszédos Erzsébet híd révén tovább színesedik.

A szombat este minden bizonnyal a belváros történetének színekben egyik leggazdagabb estéje lesz. Az augusztus huszadikák grandiózus tűzijátékaival szemben azonban ezúttal sem a Gellért-hegy részleges kigyulladásától, sem a belvárosi kutyák tömeges szökési és szívrohamától nem kell tartani.

A mindig takarosan megvilágított Lánchíd mellett ugyanis ezen az estén (és sajnos csak ezen) különleges és páratlan külsőt ölt a csaknem négyszáz méter hosszú, közel harminc méter széles Erzsébet híd is, melyet eddig csak a taxisblokád és a Lelkiismeret 88 csoport tüntetése idején láthattunk lezárva. Pedig komoly térélmény átsétálni a hídon, végigkísérni a hatalmas íves felületet.

Az eredeti formájában 1897 és 1903 között épült, majd 1961 és '64 között felújított karcsú hidat eddig nem láthattuk máshogy, csak fehéren. Fehérsége egy nemes hölgy elefántcsont bőrét idézi, s mi, budapestiek épp így szeretjük, s máshogy talán elképzelni is nehezünkre esne.

Fehérsége szinte elválaszthatatlan attribútuma, s fogalmakkal nem megragadható, de mégis, mintha valami állhatatos tisztaság képzetét kapcsolná hozzá. Persze az ember fantáziájában el-eljátszadozik olykor az imádott hölgy képével, s buja ábrándozásai ilyenkor nem mindig hagyják érintetlenül a szemérmes külsőt sem.

Efféle, eleddig csupán a képzeletben lehetséges kalandra hív a Dorkandkozma fényfestő csapata, amikor minden eddiginél nagyobb alkotása szombat este megjelenik a Duna fölött. A harmincnyolc vetítőgéppel a rakpartról és a hídra épített emelőállványokról létrehozandó látványvilág nem csupán Budapesten, de világszinten is egyedi élménynek számít.

Előzetesen és szóban igen nehéz érzékeltetni a hatást, amely vár ránk. A híd felületére sugárzott képek várhatóan a szivárvány minden színét felvonultatják, az árnyalatok gazdagsága pedig a minták és figurák sokféleségében valósággal lebilincselik a szemet. Az építészeti formákat és felületeket mindig következetesen a maguk egyedi jellegében tekintetbe vevő művészpáros ezúttal is külön ez alkalomra készíti kivetítendő diaképeit.

A nonfiguratív elemekből, motívumokból, valamint reális vizuális lenyomatokból álló struktúrák az Erzsébet hídnak olyan egységes új képét fogják számunkra
megmutatni, amely valóságos képzőművészeti élményt nyújt majd. Az elmerült szemlélődésre ez alkalommal is egy bizonyos távlatból lesz leginkább lehetőségünk (mondjuk a Lánchídról), az Erzsébet hídon sétálva viszont magunk is a kompozíció részévé válhatunk, ahogy az útfelületre festett színes formák forgatagába olvadunk.

Az előre nehezen leírható látványosság ezúttal sem önmagában jár majd, ugyanis, ahogy Dorkandkozma előadásain megszokhattuk, a szem mellett a fül is megkapja a magáét. A hídon körülbelül este tizenegytől elektronikus zene hullámai csatlakoznak a Dunáéhoz, először Infragandhi, majd hozzávetőlegesen fél egytől dj Dork (vagyis a fényfestő Berkes Dóra) jóvoltából. Ezenkívül büfé, kávézó és székek szolgálják majd a híd csodájára járó járókelők kényelmét, majdnem egészen pirkadatig.

Major András