Jogos kérdések

Kinek a nevét kapja a gyerek, ha a terhesség alatt elválnak a szülők? Kell-e osztozni a külön tulajdonú lakáson váláskor? Mit jelent, ha takarékbetét haszonélvezetét örököltük? Örököl-e az élettárs? - jogászaink válaszolnak.

Kinek a családnevét kaphatja a születendő gyermek, ha a terhesség időtartama alatt már elváltak a szülők? Kötelező-e az apa vezetéknevére anyakönyveztetni? Az apa elismerő nyilatkozata szükséges-e a gyermek felvállalásához? Amennyiben az anya nem kívánja az apa családnevét adni a gyermekének, milyen vezetéknevet adhat?

A családjogi törvény szerint: "Csjt. 35. § (1) A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.

(2) A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.

(3) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

Csjt. 36. § Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni

• azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy
• azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy
• a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy
• azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

Csjt. 37. § (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja.

(2) Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó."

Mindezek alapján, amennyiben a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő legalább egy részében házassági kötelékben állt, akkor a volt férj nevét fogja kapni a gyermek. Amennyiben már a fogamzási idő kezdetén sem állt fenn a házasságuk, akkor csak akkor anyakönyvezik volt férje nevére a gyermeket, ha teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz, vagy bíróság megállapítja az apaságát. Ennek hiányában ön dönti el, hogy az ön nevére vagy képzelt apa nevére anyakönyvezzék.

Hajadon vagyok és gyermeket várok egy szerelmi kapcsolatból, de a születendő gyermek apjával megromlott viszonyunk. Valószínűsítem, hogy az apaságot elismeri. Amennyiben én a terhességem alatt más kapcsolatot fel tudok építeni, és netán férjhez megyek, úgy tudomásom szerint automatikusan a férj nevére veszik a gyermeket. Ezzel a férj lesz köteles eltartani gyermeket, az apa nem? Az apa beleegyezhet abba, hogy más nevét viselje a gyermeke és mégis fizessen tartásdíjat?

Amennyiben a gyermek vér szerinti édesapja elismeri a gyermeket , vagy bíróság megállapítja az apaságát, akkor függetlenül attól, hogy ön férjhez megy vagy sem, tartási kötelezettsége keletkezik. Amennyiben azonban ön úgy megy férjhez, hogy a férje nevére anyakönyvezik a gyermeket is (mert nincs más hivatalosan elismert apja), akkor a vér szerinti apától jogszerűen nem követelhet tartásdíjat. Az más kérdés, hogy mindezektől függetlenül egymással megállapodhatnak abban, hogy a vér szerinti apa is gondoskodik a gyermekről, természetesen akkor láthatási joga is van.

Külön vagyon - közös vagyon

Több mint négy éve vagyok házas, az esküvő előtt házassági szerződésben rögzítettük mindkettőnk magánvagyonát. Nekem van egy lakásom, ebben élünk. A lakást a házasságkötés előtt egy évvel vettem. A házasságom megromlott, nem kizárt, hogy elválunk. Úgy tudom, öt év együttélés után minden vagyontárgy közös tulajdonná válik. Kell-e tartanom attól, hogy válás esetén osztozkodni kell a férjemmel a lakásomon?

A házasság előtt szerzett, úgynevezett különvagyon a házasságkötés után sem válik közös vagyonná. Az úgynevezett szokásos mértékű használati tárgyak (például bútorok, konyhai eszközök) 15 évi együttélés után lesznek a közös vagyon részei. A lakásán ezért semmiképpen sem kell osztoznia esetleges válása esetén. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy férjének ne lehetne megtérítési igénye a közösen végzett beruházásokkal kapcsolatban (például felújítási költségek).