A jogász válaszol: a jelzálogtól a nyelvpótlékig

Válogatásunkban a következő témákról olvashatnak: jelzálogteher, lakcím kiadása bántalmazó férjnek, magyar állampolgárság megszerzése, a gyermektartásdíj felső összege, ingatlan-elővásárlási jog, nyelvpótlék.

Érdeklődni szeretnék, hogy igaz-e az az információm, hogy válás után ha a tartásdíjat fizető fél újra házasodik és az új házasságban gyermeke születik, a volt házasságból született gyerek után fizetett tartásdíjat (20%) 1/3-ával-felével csökkentik? Ha a gyermek szükségleteit magasan meghaladja a tartásdíj (50 ezer forint 5 éves gyerekre),van-e valami felső határ, amit hivatalosan megállapítanak (évenként nő a fizetés, így nőne az amúgy is magas tartásdíj)? Milyen esetben állapítják meg a 15%-ot a lehetséges 15-25% közül?

A gyermektartásdíj összege elsősorban a kötelezett jövedelmének és a gyermek szükségleteinek függvénye. Valóban lehetőség van arra, hogy a bíróság által megállapított vagy a felek által rögzített tartásdíjat a bíróság mérsékelje. Erre gyakran újabb gyermek születése vagy a jövedelmi viszonyok változása folytán kerül sor. Amennyiben a kötelezett jövedelme magas, akkor a tartásdíj bírósági megállapításánál elsősorban a gyermek szükségletei az irányadóak. Indokolatlan lenne pl. egymillió forintos jövedelem esetén (ami felsővezetői szinten nem is ritka) 200-250 000 forint tartásdíj fizetését kötelezővé tenni. Kiemelem azonban, hogy más a helyzet, ha a felek ebben a kérdésben megállapodást kötnek. Ilyenkor ugyanis szabad belátásukra van bízva, hogy mekkora összegű tartásdíjat határoznak meg. Egyezség esetén is sor kerülhet utólagos bírósági mérséklésre, ehhez azonban szigorúbb feltételek szükségesek.
Erről bővebben olvashatnak a következő oldalon

***

Azt szeretném megkérdezni, hogy ingatlan elővásárlási jog kit illet és hogyan kell érvényesíteni. Főként ingatlanvevői aspektusból érdekel a dolog, mivel úgy tudom, hogy jelenlegi házunkban, amely egy közös közfallal van elválasztva a szomszédtól (családi ház, külön helyrajzi számon), ez az eset mindenképpen elővásárlási jogot jelent számunkra. Igaz-e, hogy családi ház eladása esetén a telekszomszédnak is van elővásárlási joga?

Amennyiben a szomszéd ingatlan az Önökétől külön helyrajzi számon van nyilvántartva, úgy önálló ingatlannak minősül. Önálló ingatlanok esetében elővásárlási jogot a törvény nem rögzít, azt esetleg külön szerződésben lehetne, lehetett volna kikötni. A törvényes elővásárlási jog a közös tulajdonban álló ingatlanok tulajdonostársait illeti meg, abban az esetben, ha valamelyik tulajdonostárs az őt megillető tulajdoni hányadot kívülálló személy részére kívánja értékesíteni.
A fentiekből következően a telekszomszédnak törvényes elővásárlási joga nincs.

***

Abban szeretnék felvilágosítást kapni, hogy középfokú szóbeli vizsga megszerzése esetén vagy írásbeli vizsga esetén is jár-e a középfokú nyelvpótlék és milyen összegben, vagy csak együtt, a C típusú vizsgára jár? A másik kérdésem: középfokú nyelvvizsga sikertelensége esetén automatikusan megkapom-e az alapfokút vagy azt külön direkt alapfokon kell megszerezni?

Nyelvpótlék természetesen a C típusú, teljes nyelvvizsga megszerzésekor jár. A középfokú nyelvvizsga sikertelensége nem jelenti azt, hogy automatikusan megszerezte az alapfokút, arra természetesen külön kellé jelentkezni.
Leveléből nem derül ki, hogy köztisztviselő vagy közalkalmazott.
Közalkalmazottnak akkor jár nyelvpótlék, ha olyan munkakört tölt be, amelyben az idegen nyelv rendszeres használata indokolt. Ezt a kollektív szerződés vagy a munkáltató állapítja meg. Középfokú nyelvvizsga esetén a nyelvpótlék a pótlékalap (a pótlékalap 2002-ben 17 100 forint volt) 50 százaléka.
Köztisztviselőnek akkor jár nyelvpótlék, ha olyan munkakört tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges. A középfokú nyelvvizsga után járó pótlék mértéke a köztisztviselői illetményalap (33 000) 30 százaléka.