A jogász válaszol: a fogyasztóvédelemtől az iskolaváltoztatásig

Jogászaink a következő témákat érintő olvasói kérdésekre válaszolnak: a letétbe helyezett pénz visszaszerzése, vagyontárgymegosztás, fogyasztóvédelem, névváltoztatás, felmondás próbaidő alatt, iskolaváltoztatás, gyermektartás megszüntetése, szülési szabadság.

Gyermektartás túllépése

A férjem előző házasságából született 26 éves egészséges lánya után még mindig levonják a fizetéséből a gyermektartási díját. Milyen megoldás van arra, hogy megszűnhessen ez az állapot?

A hatályos szabályozás szerint a gyermektartásdíj megszüntetését - bár igazából formalitás - sajnos ugyanúgy perben kell kérni, mint annak megállapítását. A gyermektartásdíjat megállapító bíróságra kell beadni a keresetlevelet, s ezzel egyidejűleg kérni kell azt is, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel rendelje el, hogy a munkáltató a bírósági eljárás lezárásáig letétként kezelje a levont gyermektartásdíjat, a per jogerős befejezésekor pedig a bíróság hivatalból fogja felhívni a munkáltatót, hogy a letétként kezelt összegeket utalja ki a férjének s a továbbiakban ne vonja le a fizetéséből a gyermektartásdíjat.

Szülési szabadság

2003. január 23-ára vagyok szülésre kiírva. Amíg lehet, dolgozni szeretnék, de a januárt és a december végét már szeretném otthon tölteni. Olyan információim vannak, hogy a szülési szabadságot legalább négy héttel a szülés előtt ki kell adnia a munkáltatónak. A gyed összegének számításánál tényleg a szülési szabadság kezdő napja előtti teljes év átlagkeresetét veszik alapul? Azaz, ha 2002 decemberében kiveszem a szülési szabadságot, akkor a 2001. évi átlagkeresetemet veszik alapul a gyed megállapításánál?

A szülési szabadságot valóban úgy kell kiadnia a munkáltatónak, hogy abból legalább 4 hét a szülés várható ideje elé essen. A szülési szabadság időtartamára azonban nem gyed, hanem terhességi gyermekágyi segély jár, amelynek összege és kiszámításának alapja is megegyezik a táppénzével.

A jogszabály szerint "a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a biztosított ez alatt az időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos."