Jogi tanácsok: a parkolócéduláktól az örökbefogadásig

Az elmúlt hetekben olvasóink által feltett kérdések és jogi szakértőink ezekre adott válaszai közül olvashatnak az oldalon.

Elváltam, gyermekemet egyedül nevelem. A volt férjem fizetéséből vonják a 20% gyermektartásdíjat. Gyermekem most érettségizett, sajnos csak levelező tagozatra vették fel a főiskolára.

Meddig jár a gyermektartási díj, és melyik félnek és mi módon kell a bíróságon kezdeményeznie a tartásdíj megszüntetését? A váláskor én voltam az alperes. Én korrektnek azt tartanám, ha csak szeptembertől nem járna a tartásdíj, hiszen csak akkor fog beiratkozni a főiskolára. Természetesen gyermekem nem dolgozik, nem ezért jár levelezőre.

Családjogi törvényünk alapján a gyermektartásdíj a gyermek nagykorúvá válásáig jár. A bírói gyakorlat szerint azonban a nappali tagozaton gimnáziumi tanulmányokat folytató gyermekre vonatkozó tartási kötelezettséget nem szünteti meg önmagában a nagykorúvá válás. A tanulmányok befejezése után azonban elvárható, hogy a lehető legrövidebb időn belül elhelyezkedjen. Ezt az időt a gyakorlat valóban a nyári szünidő tartamára teszi.

A nagykorúvá vált leszármazót már nem gyermektartás, hanem rokontartás illeti meg a Csjt. 60. §-ában meghatározott feltételek szerint. A munkaképes nagykorút akkor illeti meg a tartásdíj, ha erre a szükséges tanulmányai folyatása érdekében rászorul. A bírói gyakorlat - a XXIX. számú Polgári Elvi Döntés alkalmazásával - ilyennek tekinti az életpályára felkészítést szolgáló tanulmányokat, s a főiskolai tanulmányok mindenképpen ebbe a körbe sorolhatók (amennyiben azonban a főiskolát mindvégig levelező tagozaton végzi a hallgató, elvárható tőle, hogy emellett munkába álljon).

A gyerektartásdíj megszüntetését a fizetési kötelezettséget megállapító bíróságon kell kezdeményezni, és a fizetésre kötelezett félnek kell kezdeményeznie az eljárást (amennyiben a kötelezett nem teszi ezt meg, nincs akadálya annak sem, hogy a pert a jogosult indítsa meg). A kötelezettől mindaddig vonni fogják a gyermektartásdíjat, ameddig a munkáltató nem kap a bíróságtól jogerős ítéletet vagy végzést a megszüntetésről. A gyakorlatban a keresetindítást követően a bíróság a folyamatban lévő eljárásra utalva felhívja a kötelezett munkáltatóját, hiogy a levont gyermektartásdíjat a per jogerős befejezéséig kezelje letétként. Lényeges szabály, hogy a Ptk. 362. §-a alapján az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást már nem lehet visszakövetelni, azaz ha a kötelezettnek túlfizetése keletkezik, utóbb azt már nem követelheti vissza, kivéve, ha azt bizonyíthatóan nem az életfenntartásra használták fel.

Javaslom, hogy a gyermektartásdíj megszüntetését minél hamarabb kezdeményezzék az azt megállapító bíróságon, és egyúttal kérje a rokontartási kötelezettség megállapítását. A rokontartás megállapításánál azonban már nem csak azt vizsgálja a bíróság, hogy a gyermek milyen tanulmányokat folytat, hanem figyelembe veszi azt is, hogy a tartásra kötelezettre milyen terhet ró a fizetési kötelezettség megállapítása. Ugyanis míg a kiskorú gyermekét a saját szükséges tartása rovására is köteles eltartani a különélő szülő, a nagykorú gyermekét nem köteles eltartani, ha ezzel saját vagy kiskorú gyermeke tartását veszélyeztetné.

***

18 éves fiam egészségügyi és családi okok miatt szeptembertől estin folytatja a gimnáziumot. Munkát egyelőre nem találtunk neki, fizikai munkát nem is végezhet. Amennyiben őszig nem találunk neki semmiféle munkalehetőséget, van arra lehetőség, hogy munkanélküli-támogatást kapjon, vagy ahhoz előbb munkaviszony kell? Gondolom, esti tagozatos tanuló után nem jár családi pótlék.

Fia után valóban nem jár már családi pótlék (illetve iskoláztatási támogatás), és munkanélküli-járadékra sem jogosult, azonban arra van esély, hogy képzési támogatásban részesüljön. A pályakezdő munkanélkülieknek járó képzési támogatásokról az alábbi oldalainkon olvashat bővebben:
Képzések támogatása

Vissza a jogász oldalára