Jogi tanácsok dolgozó szülőknek

Vágólapra másolva!
Mennyi pótszabadság jár a gyermekes szülőknek? Jár-e anyasági ellátás, ha a terhesség ideje alatt megszűnik a határozott idejű munkaviszony? Lehet-e az apa gyed-en? Válás után viselhető tovább a férj neve? Meddig jár a gyerektartás? - többek között ezekre a kérdésekre is válaszoltak jogászaink.
Vágólapra másolva!

Különvagyon - közös vagyon

Együtt élek egy férfival, közösen vettünk egy házat 50-50% tulajdoni hányaddal. A párom akkor még nem vált el, most szeretnék a válást elindítani. 5 éve külön él a feleségétől, 2 gyermeke van, akik után fizette a gyerektartást. Időközben meghalt a párom anyukája, így most ő örökölt egy lakást és egy nyaralót, illetve ezek felét, mert van egy testvére. Váláskor ezt a megörökölt vagyont meg kell-e e említeni illetve képezheti-e ez a közös vagyon részét? A mi közösen vett házunk ráeső részét figyelembe kell-e venni a válásnál, ha ezt már a különélés után vettük? A páromnak és a feleségének van egy közös tulajdonú ingatlana, melyet a feleség használ azóta is, és ez így lesz a jövőben is. Van e lehetőség arra, hogy az ingatlan tulajdonjoga megmarad, de a használati jogról lemond a párom? Azt szeretnénk, hogy arra a házra ne kelljen semilyen fenntartási és egyéb költséget fizetni.

Az örökölt ingatlan különvagyonnak minősül, s mint ilyen, nem képezi a házastársi közös vagyon részét. A házassági életközösség megszűnése után szerzett vagyon sem képezi a közös vagyon részét

"Csjt. 27. § (1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj."

A házasság felbontása során nem feltétlenül kell megszüntetni a közös tulajdont, a közös lakás használatáról kell döntést hozni. Természetesen lehetőség van arra, hogy az egyik házastárs legyen jogosult kizárólagosan használni a lakást, ilyenkor a másik házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részére jogosult, és természetesen a továbbiakban nem viseli a rezsiköltségeket.

Névviselés válás után

Válás esetén elképzelhető, hogy a férj nem szeretné, ha a nő a férj családnevét használná tovább. Van törvényes joga kérni a férjnek (a bíróságtól, bárkitől), hogy a nő ne használja tovább a férfi családi nevét?

A házasság felbontása után a volt házasfelek továbbra is viselhetik házassági nevüket, a volt feleség joga eldönteni, hogy akar-e változtatni vagy sem. Amennyiben azonban újra férjhez megy, értelemszerűen nem viselheti tovább volt férje nevét.

Ez alól egy kivétel van, amennyiben a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték, a férj kérheti a névviseléstől való eltiltását a bíróságon.

Gyermekelhelyezés megváltoztatása

Válásunkat követően a bíróság volt feleségemnél helyezte el jelenleg 10 éves közös gyermekünket. A megváltozott körülményekhez képest is megpróbáltam jó apa maradni, de nemrégiben külföldön vállaltam munkát. Gyermekemmel telefonon keresztül szinte napi kapcsolatban vagyok, gyakran s rendszeresen hazalátogatok. Mindketten hiányzunk egymásnak. Annak ellenére, hogy soha nem bátorítottam erre, az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatja azon szándékát, hogy velem, velünk szeretne élni. Volt feleségem természetesen ragaszkodik a jelenlegi állapot fenntartásához, ezt én elméletileg támogatom is. A szívem azonban egészen mást diktál. Nem lenne akadálya annak, hogy a gyermekem velünk éljen. Nem szeretném gyermekem döntését befolyásolni, de szeretném tudni, hogy hány éves korától dönthet gyermekünk szabadon arról, hogy melyik szülővel szeretne egy háztartásban élni? Lehetséges a tanulmányok megszakítása annak érdekében, hogy az így felszabaduló időt nyelvtanulásra fordítsa? Lehetséges a tanulmányok külföldön, uniós országban történő folytatása?

A gyermekelhelyezésről - amennyiben a bíróság szükségesnek látja, illetve ha a gyermek ezt maga is kéri - a gyermeket is meghallgatják. 14 éves kora után pedig elhelyezéséről nem hozható olyan döntés, amellyel maga a gyermek nem ért egyet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a 14. életévét betöltött gyermek maga is szeretné, hogy önnél legyen elhelyezve, a bíróság meg fogja változtatni az elhelyezést (természetesen, ha az egyéb feltételek adottak). Mindez független attól, hogy a különélő szülők úgy állapodjanak meg, ahogy akarnak egymás között. Ebben benne van, hogy közös egyetértéssel, külföldön tanuljon a gyermek, ideiglenesen édesapjánál tartózkodjon. Amennyiben azonban az édesanya nem járul hozzá, hogy tartósan (90 napot meghaladóan) külföldön tartózkodjon a nála elhelyezett gyermek, akkor nem viheti magával.

Nagykorú gyermek tartása

Férjem előző házasságából született gyermeke után havonta gyermektartásdíjat fizetünk. A gyerek idén fog érettségizni. Hány éves koráig kötelező fizetni, és ha esetleg tovább tanul, kötelezhetik-e férjemet további fizetésre.

A gyermektartásdíj a gyermek nagykorúvá válásáig jár, azonban a fizetési kötelezettséget csak akkor szünteti meg a bíróság, ha a férje ezt kéri annál a bíróságnál, ahol a kötelezettséget megállapították. A nagykorú gyermeknek rokontartás címén járhat tartás a tanulmányai befejezéséig, ennek megállapításakor azonban azt is figyelembe veszi a bíróság, hogy ennek kifizetése a különélő szülőnek ne jelentsen aránytalanul nagy terhet.

Fiam 18 éves elmúlt, saját elhatározásból abbahagyta szakmunkás tanulmányait. Amennyiben jövő évben újrakezdi a nappali tanulmányait, köteles vagyok újra gyermektartás díjat fizetni? Követelhetik-e tőlem egyáltalán, hiszen a fiam eddig mindenből megbukott, több iskolába is járt, de semmilyen szakmát nem szerzett ez idő alatt.

A gyermektartásdíj csak a gyermek 18 éves koráig jár, ezt követően rokontartás fizetését írhatják elő az "életpályára felkészítő" nappali tanulmányok befejezéséig. Ez azonban már nem jár automatikusan, figyelembe veszik a különélő szülő anyagi helyzetét is, esetleg más kiskorú gyermekeit, valamint természetesen azt is, hogy az eltartott megtesz-e mindent a tanulmányok sikeres befejezése érdekében.