A házasság felbontása

Vágólapra másolva!
A házassági bontóper eljárási szabályai mellett felvázoljuk, hogy mi a különbség a felek közös megegyezésével és a felek megegyezésének hiányában folyó bírósági perek között.
Vágólapra másolva!

A házasság felbontása iránti pert a házastársnak személyesen kell megindítania. A pert a polgári perrendtartás általános szabályai szerint illetékes helyi bíróságok mellett a házastársak utolsó közös lakóhelye szerint illetékes bíróság is meg lehet indítani. A bírói gyakorlat azt a helyet tekinti az utolsó közös lakóhelynek, ahol a házasság fennállása alatt a házasfelek legutoljára életvitelszerűen együtt laktak.

A házassági perek speciális szabálya, hogy a nem ügyvédi iroda (ügyvéd) részére adott és aláírt, továbbá a bárki részére adott és kézjeggyel ellátott meghatalmazáson a fél aláírását, illetőleg kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell.

Ha a házastársak közösen terjesztenek elő a házasság felbontása iránt kérelmet, elhatározásuktól függ, hogy melyikük minősül felperesnek, illetve alperesnek.

A keresetlevélben - egyebek mellett - fel kell tüntetni a házasságkötésre és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat is. Ezek igazolására csatolni kell a házassági, valamint a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát eredetiben. (Ezeket az erdeti okiratk a per befejezését követően a bíróságtól vissza lehet kérni.) A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának állásfoglalása szerint, ha felperes a házassági perben a bíróság illetékességét az utolsó közös lakóhelyre alapítja és az a személyi igazolvány adataiból nem állapítható meg, a keresetlevélhez hatósági bizonyítványt kell csatolnia.

A bontóper illetéke 10 000 Ft, a házasság felbontása iránt előterjesztett viszontkereset azonban illetékmentes. Az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít (nem megegyezéses bontóperben), ez után az általános szabályok szerint - a pertárgy értékének 6%-a szerinti - illetéket köteles fizetni, de csak a házassági per 10 000 Ft-os illetékét meghaladó részben. (Pl. házastársi közös vagyon megszüntetésére vonatkozó igény érvényesítése esetén a közös vagyon értéke 5 000 000 Ft. Ennek a 6%-a 300 000 Ft. Ebbe azonban a 10 000 Ft-ot be kell számítani, így összesen nem 310 000, hanem 290 000 Ft-ot kell csak fizetni.)

Az első tárgyaláson a bíróság köteles a feleket meghallgatni, ezért igen fontos, hogy mind az alperes, mind a felperes személyesen megjelenjen. Ettől csak akkor lehet eltekinteni, ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik. Egyéb esetekben, ha a felperes az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a bíróság a pert megszünteti.

Ha a felek az első tárgyaláson nem békülnek ki, bíróság a tárgyalást elhalasztja. Ilyenkor a feleknek három hónapjuk van az elhatározásuk újbóli megfontolására. Ezen időtartamon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását. Ha erre nem kerül sor, a határidő elteltével a per ugyancsak megszűnik. (A tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhető ki határnap.)

Bírósági felbontás esetében a házasság a jövőre nézve a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. (A fellebbezéssel meg nem támadott ítélet azonban az általános szabályoktól eltérően csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.)