A házasság felbontása

Vágólapra másolva!
A házassági bontóper eljárási szabályai mellett felvázoljuk, hogy mi a különbség a felek közös megegyezésével és a felek megegyezésének hiányában folyó bírósági perek között.
Vágólapra másolva!

Megegyezéses bontás

A házasság felbontásának sajátos esete a köznyelvben közös megegyezéses bontásnak nevezett bírósági bontóper. Ennek - a vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében - a házastársaknak "a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes egyező akaratnyilvánítása" , azaz a házasság felbontására irányuló megegyezés az előfeltétele. A bontásnak az általános szabályok alapján ilyenkor is a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlása képezi a jogi alapját. Nincs szükség ellenben a házasság megromlásához vezető folyamat teljes feltárására, mivel a házasság felbontását célzó egyező akaratot a törvény a házasélet megromlásának kétséget kizáró bizonyítékaként értékeli.

További feltételként kívánja meg a jogalkotó, hogy

  • a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében is megegyezzenek, vagy
  • a házastársak között legalább 3 éve ne álljon fenn az életközösség, külön lakásban éljenek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.

A házastársaknak - ha a házasság felbontását nem 3 évi különélésre hivatkozással kérik - nem elegendő a fent említett kérdésekben (gyermekelhelyezés, tartás, kapcsolattartás, házastársi tartás, lakáshasználat, vagyonmegosztás) egymással peren kívül megegyezni, ezekben a kérdésekben a bíróság előtt egyezséget kell kötni. A házassági kötelék felbontására csak a megkötött perbeli egyezség bírósági jóváhagyása után kerülhet sor.

Nem kell azonban a házastársaknak háromévi, külön lakásban történő, különélés esetén a házassággal összefüggő járulékos kérdésekben megegyezniük. Elegendő azt a körülményt igazolni, hogy a gyermek tartását, elhelyezését a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. Ez a rendezés lehet korábbi perbeli egyezség, jogerős bírói ítélet, peren kívüli megállapodás, de akár szóbeli megállapodás is.

Bontás a házastársak megegyezése hiányában

Ha a házasság felbontására megegyezés alapján nem kerülhet sor (a felek a házasság felbontásában nem egyeztek meg, egyikük nem kívánja a felbontást, vagy magát a felbontást ugyan egyikük sem ellenzi, de a járulékos kérdésekben nem tudtak megállapodást kötni és a 3 éves különélés sem valósult meg), akkor a házasság megromlására irányuló folyamat teljes feltárása után a bíróság dönt a kötelék felbontásáról. A családjogi törvényben foglalt rendelkezések alapján erre irányuló kérelem esetén ugyancsak a bíróság rendezi a házassággal összefüggő járulékos kérdéseket (gyermekelhelyezés, gyermektartás, szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, házastársi tartás, lakáshasználat, házastársi vagyonközösség megszüntetése) is.