Nemzetközi konferencia a születésről

A világ legkülönfélébb tájairól érkeznek orvosok, szülésznők, bábák a hétvégén Magyarországra, mégis egyetértenek abban, hogy a szülés a nők egyik legfontosabb élménye, amely akkor zajlik le a legkevesebb fájdalommal és akkor hozza meg az öröm érzését (komplikációmentes esetben), ha a nők maguk dönthetnek arról, hogy hol, hogyan és milyen módon hozzák világra gyermekeiket. Ennek a szabadságnak a megélését azonban számtalan dolog akadályozza.

Az április 22-26. között a Napvilág születésház szervezésében megrendezésre kerülő konferencia központi témája a császármetszés lesz. A császármetszések száma jelentősen emelkedett az utóbbi években Magyarországon (klinikákon 30%, nagyobb kórházakban 21-23% - a WHO által a világ bármely részén indokoltnak elfogadható 7-12%-kal szemben). Felmerült korábban az a gyanú, hogy ennek oka a feljelentésektől való félelem és a pénz. A szülészek szerint a gyanú alaptalan - ők kizárólag szakmai okokra hivatkoztak, hivatkoznak. Ha ez utóbbi állítás az igaz, akkor nagy baj lehet a szülészeti ellátással. Kérdés, nem kell-e felülvizsgálni a mindennapi rutint, hogy megértsük, melyek azok a hibák a mostani gyakorlatban, amelyek a császármetszések ilyen mértékű emelkedését eredményezik.

Hogyan vált a nagyszerű életmentő műtét a szülés ilyen gyakori módjává? Milyen kórokozókkal találkozik életében először az az újszülött, aki császármetszéssel született?
Mit veszít az anya és gyermeke azáltal, hogy a szülés nem hüvelyi úton történt? Mi az 'a la carte', vagyis a programozott császármetszés jövője? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a konferencia szakemberei a választ.

A konferencia további programjából

"Vajon megfelel-e a női test működése az orvosok által megfogalmazott leírásoknak?" - teszi fel kérdést a program egyik előadója, Ina May Gaskin amerikai bába, aki hazájában születésházat hozott létre, számtalan faros szülést kísért, ezzel megkérdőjelezve azt a hazánkban is élő gyakorlatot, hogy a medencevégű fekvésben elhelyezkedő babáknak császármetszéssel kell megszületniük.

Itt lesz Michel Odent, aki sebészorvosból lett a természetes szülés híve. Az ő nevéhez fűződik hazájában, Franciaországban a vízben szülés és az otthoni körülményeket idéző szülőszobák elterjedése.

Beszámol tapasztalatairól Ania Otffinowska, lengyel pszichológus, aki 1994-95-ben kampányt indított azért, hogy felszínre kerülhessenek a lengyel szülészeteken uralkodó viszonyok, hogy a nők végre el merjék mondani, milyen élményeket kellett a kórházakban megélniük: "Rossznak, undorítónak, emberségétől megfosztottnak éreztem magam, akibe bárki belenyúlhat, akit bárki tapogathat. A testem többé nem tartozott hozzám, orvosok, nővérek, a kórház tulajdonát képezte..."
A kampány hatására lassan elkezdett változni valami, és olyan törvény született, amely megteremtette a független bábaság intézményét. A szülésznők ezután már nem a kórházakhoz tartoztak, sokkal inkább magához a szüléshez és a szülő nőkhöz. Ebben az új rendszerben dolgozik például Katarzyna Oleo független bába, aki előadásában a bába és a szülő nő viszonyát boncolgatja majd.

A konferencia egyik legérdekesebb egyénisége lesz talán Jurgita Svediene Litvániából, aki biokémikusból lett a szülő nők segítője. Spirituális bábának tartja magát. A róla szóló film, amelyet Magyarországon most lehet majd először látni, a Bábaboszorkányok címet kapta.