Határtalan szerelem

Vágólapra másolva!
Egy külföldi szerelem mindig csábító, hiszen sok izgalmat, újdonságot ígér. De ezek az internacionális távkapcsolatok vajon hosszú távon is működőképesek-e?
Vágólapra másolva!

Siklaki István szociálpszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociálpszichológia Tanszékének tanszékvezető docense szerint az biztos, hogy egy nemzetközi párkapcsolat idő előtt tönkremegy, de nem törvényszerű.

"Különösen egy nyári kaland után kialakult kapcsolatnál nincs elég idő arra, hogy az ember jobban megismerje a párját, nincs idő az összehangolódásra. Fontos kérdés, hogy az, aki elhagyja a hazáját a szerelme miatt, az mennyire képes azonosulni azzal a másik kultúrával. Például, ha valaki az olasz kultúra szerelmese, könnyebben fog alkalmazkodni az ottani viszonyokhoz, illetve a partneréhez. Ha ilyen nincs, akkor elő tudnak törni mind a kommunikációs, mind pedig a szocializálódásból eredő különbségek, amik miatt egyre rögösebb lehet a közös út. Orsi arról mesélt, hogy a férje görög volt, és igen erősen érződött a matriarchális társadalom hatása. Meg kell jegyezni, hogy a déli népeknél különösen jellemző néhány, számunkra ismeretlen tradíció. Ebben az esetben természetesen az sem mindegy, hogy a hölgy mit hoz magával otthonról. Könnyen lehet, hogy valakinek épp az hiányzik, hogy legyen egy nagy, több generációs családja, ami biztonságot ad a számára. Ha azonban egy individualista közegben felnőtt nő kerül ilyen helyzetbe, az sok feszültséget szülhet. Fontos, hogy a nő, mielőtt dönt, kalkulálja be ezeket a körülményeket, amikor párt választ. Ettől függetlenül azonban azt hiszem, hogy nincs olyan faktor, ami eleve kicsi esélyt adna egy külföldivel való kapcsolat hosszú távú sikerének"- teszi hozzá Siklaki.



Judit 6 évvel ezelőtt Svájcban dolgozott, amikor megismerkedett olasz származású férjével. Akkora volt a szerelem, hogy az első évfordulójukat már hármasban ünnepelték, a két hónapos kisfiukkal. "A hatalmas lángolást hamar lehűtötte az a viselkedés, amit a terhességem alatt tanúsított a férjem. Ő ugyanúgy eljárkált szórakozni, mint előtte, szinte könyörögnöm kellett, hogy maradjon néha otthon velem. Rettenetesen éreztem magam, de a pocakom egyre nőtt, és nem izgathattam fel magam a gyerekem érdekében. Ő persze nem érezte, hogy megbánt, hiszen neki normális volt, hogy a nő otthon van és ellátja a háztartást, ő pedig jár-kel, amerre kedve tartja. A gyerek születése után, nem kevés veszekedés árán valamelyest rendeződtek a dolgok, ma már 5 éves a fiam és együtt vagyunk, de ahogy újra és újra fel tudja ébreszteni a szerelmemet, úgy tud időnként kétségbeesésbe taszítani, amikor úgy érzem, nem bírom tovább. Rettenetesen nehéz például szélsőséges helyzetekben elmagyarázni, hogy mit érzek, mi fáj és talán, ha érti is, nem biztos, hogy érdekli. Idővel megtanultam türelmesebb lenni és nem várok el bizonyos dolgokat, de ha újra kezdhetném, nem biztos, hogy hozzámennék" - fejezi be Judit

Habár a szociálpszichológus azt mondta, nem lát olyan gátat, ami egy külföldivel folytatott kapcsolat sikerességét befolyásolná, Tari Annamária pszichológus ennek éppen az ellenkezőjét állítja.

"Ez azért nagyon furcsa helyzet pszichológiailag, mert egy ilyen kapcsolatban mindig meglesz az a gát, ami két azonos anyanyelvű embernél nincs meg. Ez pedig az úgynevezett 'fél szavakból is megértjük egymást'. Akármilyen jól beszél is az ember egy nyelvet, lesz egy jel-, illetve kódkészlet, amit nem tud magáévá tenni, és ez mindenképpen kimarad az érzelmi kommunikációból" - mondja a szakember.
"Van, aki ennek kifejezetten örül, mert azt vallja, hogy a hosszú házasság titka, hogy nem kell mindent megosztani a másikkal, de vannak olyanok - és ezek főleg a nők -, akik folyamatosan hiányolják majd azt a finomságot, azt az érzelem kifejezést, ami a saját anyanyelvén nem jelenthet gondot" - mondja a pszichológus.