Amikor a férfi kiborul

Ha nekünk, csajoknak nem sikerül valami, elvárjuk, hogy a pasink megértsen és vigasztaljon. Viszont ha az ő lába alól csúszik ki a talaj, egy csapásra elveszíti a férfiasságát. Pedig neki is kell a támogatás.

Dr. C. Molnár Emma pszichológus szerint ilyen szituációban komoly tévedés olyan következtetéseket levonni, hogy a férfi, aki rossz passzban van, nem lesz jó apa. A szakember véleménye szerint az igazi probléma az, hogy mi nők kialakítunk a férfiról egy ideálképet, mely szerint ő bátor, stabil, minden szituációban megállja a helyét, és nem számolunk azzal, hogy neki is lehetnek gondjai. Ehhez egyébként még csak gyermekkori krízis sem kell, elegendő hozzá egy alapos kimerültség, fáradtság, egy kudarc.

Amikor a férfi már biztonságban érzi magát a kapcsolatban, akkor képes elengedni magát és megmutatni azt az énjét is, amelyik gondoskodásra, pátyolgatásra szorul. Ez a kép azonban nem mindig illik bele abba a hamis férfiképbe, amit a nők megálmodnak maguknak. Ennek eredményképpen a nők egyre gyakrabban lesznek türelmetlenek és egyre többször vágják a pasik fejéhez a "tutyimutyi alak" jelzőt. "Míg a férfi az úgynevezett áttételes anyaszerepet várja tőlünk, mi a saját ideálunkat kérjük számon, így egyre házsártosabbak leszünk. Ez rövid úton a kapcsolat megromlásához vezethet" - mondja C. Molnár Emma.

A megoldás bennünk van

Danit éppen akkor hagyta el a barátnője, amikor komoly családi gondokkal küzdött. "Jó ideje nem voltam képes úgy viselkedni, mint mikor megismerkedtünk, ő pedig azt mondta, nem bírja tovább, és elment. Akkor úgy éreztem, belehalok a rám szakadt terhekbe, de aztán rájöttem, ha nem viseli el a rossz időszakomat, akkor nincs is értelme a kapcsolatnak." A pszichológus szerint, ha a bennünk lakó idealizált képet - miszerint a férfi sebezhetetlen - és az ez alapján kialakított elvárásokat átértékeljük, valamint képesek vagyunk szövetséget ajánlani a kritikus időszakban, túljuthatunk a válságon. "Nem árt, ha végiggondoljuk, talán nem a férfi elégtelensége ok a konfliktusra, hanem a mi elvárás rendszerünk."

Csajok, bárhogy fáj is, mi sem vagyunk mindig csinosak, kedvesek és kívánatosak. Ha jobban magunkba nézünk, beismerhetjük, nálunk egészen hétköznapi dolgoktól is eltörik a mécses, és ilyenkor párunktól várjuk a támogatást. Akkor mi jogosít fel minket arra, hogy azt képzeljük, a szerelmünknek nem lehetnek rossz periódusai? A rosszkedv, elégedetlenség nem pusztán a mi privilégiumunk.

Egyébként pedig értékelendő, ha a pasink velünk osztja meg bánatát és nem a haverokhoz viszi a kocsmába. Ne hisztizzünk, legyünk türelmesek, most nem rólunk van szó.

Fehér Mariann