Az ima erejéről

Hogy Isten van-e vagy nincs, tudományosan nem vizsgálható, mert sem igazolni, sem cáfolni nem lehet. Vizsgálhatóbbnak tűnik az a kérdés, vajon az ima valóban hatásos-e. Már a XIX. században felvetette egy természettudós, hogy az ima gyógyhatását vizsgálni lehetne úgy, hogy egy egyházi és egy világi kórház többéves halálozási adatait összevetik. A vizsgálatot akkor nem végezték el, helyette jól lebunkózták a szerzőt. Nemrég hasonló ötlettel állt elő egy Indiában sokat utazgató biológus. Tapasztalta ugyanis, hogy Indiában minden család azért imádkozik, hogy fia szülessen. Előkapta hát az indiai és angol születési statisztikákat, mert úgy vélte: ha az ima hatásos, akkor Indiában az angol statisztikákhoz képest több fiú kell hogy szülessen. Ám mindkét országban a jól ismert arány jött ki: 106 fiú jutott 100 lányra.

1.

Kedves Gábor!

Cikkének címe elég megtévesztő. Az ima elsősorban keresztény kifejezés, mely az Istennel folytatott kommunikáció formája. A bűnös ember egyetlen imáját hallgatja csupán meg Isten - Jézus nevében elé járuló, töredelmes szívből jövő, őszinte megtérés imáját. Ezután az ember gyakorlatilag kérhet bármit Istentől, az imája ha hitből történik, mindig meghallgatásra talál Isten előtt, főként akkor, ha Isten tervével összhangban van. Isten nem hallgatja meg az egoista, istentelen imákat, viszont én magam is számtalan példát tudok mondani, amikor Isten meggyógyított embereket kézrátétel, vagy kézrátétel nélkül elmondott egyszerű imák által. Ezzel még messze nem merítettem ki azokat a dolgokat, melyeket el lehet érni ima által (gyógyulás, szenvedélyektől - alkohol, cigaretta, szex, drogok - való tartós szabadulás, halálból való feltámadás, harcokban való győzelmek...stb.) és úgy gondolom, hogy számos hazai felekezet jó példa arra, hogy ezt a szellemi cselekedet gyakorolva drámai sorsok tudnak pozitívra változni egyik pillanatról a másikra. Az Ön által taglalt ún. távgyógyítók szellemi erejét a Biblia más forrásból merítettnek tekinti, amit akár az Apostolok Cselekedetei, akár Pál apostol levelei nagyszerűen kifejtenek. Ezeknek az eredményei sem elhanyagolhatók, viszont minden esetben távol viszik az embereket az élő Istentől - sokszor tragikus véget érő sorsokba torkolva. A csalások minden esetben ezekkel a távgyógyítókkal hozhatók összefüggésbe, míg a hitből elmondott imák következményei orvosilag igazoltak. Erre az én esetem is bizonyság: 7 évig tartó dohányzásom egy egyszerű ima következtében megszűnt - immár 15 éve -, míg vesekövem, mely elviselhetetlen fájdalmakat és erős vérzést okozott szintén egy ima következtében egyik pillanatról a másikra megszűnt kb. tíz évvel ezelőtt. Mindkét eset szövődmények és visszaesések nélkül múlt el, de ezeknél nagyobb dolgokról is be tudok számolni, melyet orvosi leletek és vizsgálatok is igazolnak. Úgy gondolom, hogy az imádkozásról szóló cikkben említeni csalókat súlyos ferdítésekre adhat okot az ezen területen járatlan olvasóknak. Tanulmányozásra ajánlom ezért Önnek a Biblia ezen könyveit és kérem, hogy a jövőben amennyire lehetséges ilyen esetekben bátran kutasson ebben a mindenre választ adó könyvben.

Munkájához további sok sikert kívánok!
Tisztelettel: Kovács Árpád

Kedves Kovács Árpád!

Köszönöm levelét! Valóban, a cím megtévesztő, de reméltem, hogy a szöveg majd segít értelmezni. A distal healing, vagyis a távgyógyítás a kutatások tárgya, és a legtöbb kutatásban "másokért folytatott imának" nevezik azt, amit vizsgálnak, ezért is használtam a címben az "imát". Abszolút egyetértek azzal, hogy a személyes ima egészen más természetű, mint a vizsgálatokban alkalmazott. Én magam is elhiszem, hogy csodákra képes, bár ezeket a csodákat én más alapon értelmezem. Nem vagyok hívő, de a cikk célja éppen a vallás nevében visszaélők "leleplezése" volt. Akik ezeket a vizsgálatokat csinálták, általában a maguk módján hívő emberek, de kicsit elragadta őket a hév, és úgy vélték, a jó ügy érdekében dolgoznak. A csalás azonban sem a tudományban, sem a hitben nem elfogadható.

Üdv: Szendi Gábor

Kedves Gábor!

Köszönöm, hogy válaszolt levelemre. Hangvételéből kitűnik, hogy valóban nem a rossz szándék vezette a cikk megírása során. Talán ezért egyértelműbbé lehetett volna tenni a különbséget a csalók és a hitből imádkozók között. Egy két jó példa (az imádkozók mellett) és legalábbis nálam egyensúlyba hozta volna a képet. Címnek is javasolhatnám az ilyesmire pl. a Báránybőrbe bújt farkasok címet. Ne vegye kioktatásnak, Ön az újságíró. Maximálisan egyetértek azzal, hogy a csalás azonban sem a tudományban, sem a hitben nem elfogadható. Kívánom, hogy tapasztalja meg a hitből mondott ima erejét és minden kétsége el fog szállni azzal kapcsolatban, hogy Isten létezik-e, hogy mi "teremtettük-e" magunknak, vagy Ő teremtett minket.

Tisztelettel: Kovács Árpád

***

2.

Idézek a cikk végéről :
"A vizsgálatok kudarca természetesen nem az Istenbe vetett hitet ásta alá, hanem a tudomány hitele kopott meg. De az már így is elég kopott, sokan visszaélnek vele."

Szóval ha csaló szélhámosok nyilvánvalóan megbuknak egy baromsággal, az a tudomány hitelét ássa alá??? Mióta??? Ez egyenesen undorító megállapítás!!!!!

Név nélkül

Kedves Levélíró!

Ha olyan egyszerű volna a tudományt úgy definiálni, hogy tudomány az, ami érték, vagy tudomány az, ami igaz, akkor nem volna annyi probléma a tudomány körül. Tudomány az, ami tudományos igénnyel lép fel, a tudomány módszereivel élve nyeri adatait, a tudomány logikájával érvel. Ezeknek a
kritériumoknak azonban rengeteg álvizsgálat megfelel - látszólag.
A tudomány tele van hamisításokkal. A szakfolyóiratokban publikált szakcikkekről, különösen, ha gyógyszerekkel kapcsolatos eredményekről van szó, nehéz eldönteni, mi a hamisított cikk, és mi a valódi vizsgálat. A tudományos csalásokról október 14-én jelenik meg az Élet és Tudományban egy
írásom, figyelmébe ajánlom. További szaftos részleteket olvashat október végén megjelenő könyvemben (Depresszióipar, Sík kiadó).
Jelen kutatások azért rendítették meg a tudomány hitelét, mert tudományosnak álcázott vizsgálatok voltak, lektoralt szaklapokban jelentek meg, és nem vontak őket vissza a mai napig. A tudomány szabályai szerint, ha egy vizsgálatról kiderül, hogy hamisítvány vagy csalás, adatmanipuláció terméke, akkor a lap hivatalosan megjelentet egy visszavonó/érvénytelenítő nyilatkozatot. Ez nem történt meg. A tanulmányok kritikája és elemzése nem állítja helyre a tudomány integritását. A visszavonó nyilatkozatok hiánya arra utal, hogy a szakfolyóiratoknál nem csak a tudományosság a szempont, hanem egyéb szempontok is mérlegelésre kerülnek. A gyógyszeripar esetén biztosan állíthatjuk, hogy az orvosi szaklapok nem léteznének a gyógyszeripar reklámjai nélkül, következésképen a szaklapok anyagi függésben vannak a gyógyszeripartól. Róka fogta csuka esete ez, hiszen egyfelől a
gyógyszeriparnak érdeke, hogy kevés kritika és leleplezés érje őt, másfelől a szakfolyóiratok szavahihetősége neki is érdeke, amikor a következő vizsgálatát leközlik. Titkos belső alkuk és harcok eredménye tehát a tudomány, és akkor még nem beszéltünk arról, mekkora anyagi érdekek állnak
tudományos eredmények mögött. Ezek ismeretében nincs többé tiszta tudomány.
A kutatók keze meg van kötve, ha nem az anyagi érdekeik révén, hát szerződésekkel.

Úgyhogy, ha undorítónak találja ezt a megállapítást, akkor ezt tovább kell passzoljam azoknak, akik ezt a helyzetet előállították. Régi mondás, hogy a rossz hír esetén nem a hírhozót kell lenyilazni.

Üdv: Szendi Gábor

* * *

3.

Kedves Szendi Gábor!

Nagy örömmel vettem, hogy az [origo] beszámolt az ima és a gyógyítás területén végzett kutatásokról. A téma az Egyesült Államokban "bestsellernek" számít, itthon még egy kicsit le vagyunk maradva. Mint aki évek óta részt veszek a kutatásban és továbbképzésben, köszönöm, hogy ezt szóbahozta. Engedjen meg néhány észrevételt.
A három, Ön által említett, úgynevezett kettős vak, kontrollált, randomizált, prospektív klinikai vizsgálat csak töredékét képezi az ezen a területen eddig közölt közleményeknek. Közel ötezer jelentős közlemény jelent meg a szakirodalomban a vallásos hit és az egészség
összefüggéseiről. Ezek túlnyomó többsége (kb. 80%) pozitív összefüggést ír le.
Valóban a "távimádság" (remote intercessory prayer) vizsgálhatóságáról mind a tudományos, mind a teológus társadalom igen megosztott. Nem valószínű, hogy ez lenne a kutatás legfontosabb területe, legalábbis nem a közeljövőben.

Kérem, hogy amennyiben van rá lehetősége, legyen kedves közreadni azokat az eredményeket is, amelyek viszont minden kétkedőt meggyőzhetnek arról, hogy a vallásos hit megélése kedvező a mentális és a fizikális egészségi állapotra, hogy hosszabb a várható élettartama azoknak, akik rendszeresen gyakorolják hitüket azoknál, akik ezt nem teszik (Hummer vizsgálat: +7 év, feketék között +14 év!!!!).
Amennyiben ebben segíthetek, szívesen szolgálok adatokkal. Ajánlom figyelmébe prof. Harold Koenig (DUKE egyetem, Észak-Karolina) munkásságát.

Azt a kijelentését, hogy "Összességében elmondhatjuk, hogy ez idáig nem végeztek olyan, valóban tudományos vizsgálatot, amely a másokért folytatott ima gyógyító erejét bizonyítaná." - mindenképpen pontosítania kell.
Az okfejtése (amennyiben helytálló) csak arra vonatkozik, hogy a távoli "kettős vak" körülmények közötti imát nem bizonyították. Dale Matthews rheumatoid arthritisben szenvedő betegek esetében leírta, hogy az ima összejöveteleken részt vettek jobban gyógyultak, mint azok, akik nem vettek azokon részt (Sothem Med. Journal-ben jelent meg).

A levélíró a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének oktató orvosa, és az Európai Vallásos hit és Egészség Kutatóintézet munkatársa

Kedves levélíró!

Köszönöm levelét, és én sem gondoltam, hogy kimerítettem volna az "ima" egészségre gyakorolt hatását. Tudom, hogy a hit és az ima nagyon pozitív hatású tud lenni. A cikk szándékoltan a "távimával" foglalkozik, és nem a közvetlen imával. Az ima pozitív hatása kétségtelen, a mechanizmusról valószínűleg mást gondolunk, de ez a tényeken nem változtat. E cikkben is igyekeztem tiszteletben tartani a hívő ember hitét, hiszen nem a hittel van itt a baj, hanem a hit nevében elkövetett tudománytalan vizsgálatokkal. Ezeknek a vizsgálatoknak a megvitatása szerintem azért fontos, mert ártanak a vallásos hit tisztaságának is. Csalókra, jó szándékú manipulátorokra senkinek nincs szüksége. Sem a hit, sem a tudomány nem szorul hamis prófétákra.

Üdvözlettel: Szendi Gábor