Ha betolakodik egy kistestvér

Mit lehet tenni olyankor, ha egy gyermek ellenségnek tekinti az újonnan született kistestvért? Miért csak akkor fogad szót egy kislány, ha ordítoznak vele? Mit lehet tenni akkor, ha egy gyereket folyamatosan kudarcok érnek az úszótanfolyamon? Mikor érdemes elvenni a cumit a kicsitől? Benda Viktória gyermekpszichológus válaszol.

Van egy 6 éves és egy 1 éves kislányom. A nagyobbik mostanában egyszerűen kezelhetetlen. Nem fogad szót, néha úgy csinál, mintha meg sem hallaná, amit mondunk. Sokszor alkudozik. Pedig megpróbáljuk következetesen nevelni: nem mondunk egymásnak ellent soha, az elveinkhez ragaszkodunk, soha nem verjük meg a gyerekeinket. Tény, hogy kevesebbet tudunk vele foglalkozni, de most már a kistesóval is tud játszani - kvázi nem ellenség, sőt, mindig elpakol a kicsi után.

Tehát a fő gond az, hogy egész egyszerűen semmibe veszi, amit mondunk, csak akkor teszi meg, ha a harmadik kérés után elfogyott a türelem, és ordítok vele. Az apja nem kiabál vele soha, ő nagyon türelmes.

Szeretnénk tudni, mit kéne tennünk.

Az alkudozás első pillanatában el kellene dönteni, hogy engedsz-e neki, vagy nem. Ha nem fontos dologról van szó, engedj, ha meg igen, akkor tartsd magad, és mondd meg neki, hogy nincs több alku, nem érdemes próbálkoznia. Nem baj, ha felemeled a hangod, éreznie kell, hogy komolyan gondolod.

Az evés körül nem kellene műsort csinálni. Ha megeszi, megeszi, ha nem nem. Két étkezés között legföljebb alma vagy nyers répa legyen a "nassolás". Néhány nap alatt megtanulja, hogy nem érdemes otthagyni az ételt, csak azért mert unja az evést. Csak akkor hagyja majd ott, ha már tényleg nem fér bele több.

Amúgy az élet folyamatosan alkukkal van tele, tökéletesen nem száműzhetjük ezt a gyerek életéből sem. Nem éles, játékos helyzetekben belemehettek az ilyesmibe. És nem árt néha tréfával elütni a dolgot. A gyerekek erre nagyon jól reagálnak.

* * *

Kisebbik lányom két és fél éves, és cumizik (sima játszócumi). Emiatt nekem folyamatosan rossz érzéseim vannak, egyrészt, hogy el kéne venni tőle, (két első fogacskája kicsit előrébb áll a többitől, ez, gondolom, a cumitól van), másrészt, nem kéne elvenni, nehogy valamilyen traumát okozzak ezzel neki.

Azt már próbáltam, hogy napközben nem kapja meg, csak alváskor - délben és este. Ez működik egy darabig, de ahogy valami miatt kizökken a normális napirendből, (utazás, betegség stb.), akkor újra napközben is cumizni kezd. Amikor megbeszéltem vele, hogy csak akkor kap cumit, ha aludni megy, akkor egy-két napig kereste, néha sírt, de azután már nem kérte napközben.

Egyébként nagyon ügyes, okos kislány, minden érdekli, szeret gyerekekkel játszani, sokat beszél, bár a cumi miatt kicsit hibásan ejt bizonyos szavakat.
Kiegyensúlyozott családi életet élünk, vitatkozni, veszekedni nemigen szoktunk. Fél éve Hollandiában élünk, itt még "nyugisabb" az élet, a napirendünk is kiszámítható. Nővérével alapvetően szeretik egymást, szoktak együtt játszani, de természetesen néha összevesznek.

Általában akkor kéri a cumit, ha fáradt, álmos, vagy valami sérelem érte és sírt (pl. valamit nem szabad). Igyekszem napközben eltenni, de néha talál egyet, és akkor azt a szájába veszi.

Viszont igen érzékeny gyerek, nagyon meg tud bántódni, és nagyon tud szeretni is. Mivel ilyen érzékeny, ezért félek, ha elveszem, akkor az nagyon meg fogja viselni.

A környezetemben mindenki mást mond. Van, aki már elvenné, van, aki hagyná, majd magától leszokik. Viszont azt nem szeretném, hogy frusztrálva érezze magát, ha egy "jóakaró" szomszéd vagy rokon megpróbál a lelkére beszélni (milyen csúnya vagy azzal a cumival stb.).

Nem tudom, mi a helyes megoldás, mikor teszek neki jobbat, ha hagyom vagy ha elveszem. Nagyobbik lányom ötéves múlt, ő kilenc hónaposan eldobta a cumit, így ezzel a problémával most szembesülök először.

Mikor először cumit adtam a szájába, még nem gondoltam, hogy ez egyszer ekkora problémát fog okozni.

Én nem mondom se azt, hogy vedd el, se azt, hogy ne vedd el, csak azt, hogy végre dönts valami mellett, és határozottan állj ki mellette.

Ha azt mondod, hogy nem veszed el, akkor biztosítsd róla, hogy ez így rendben van, és ne törődjön a szomszéd nénivel. Ha azt mondod, hogy csak alváshoz van, az is jó, de akkor szigorúan távolíts el minden cumit a környezetből, mint a Csipkerózsika papája a rokkákat, és csak este adjál oda neki egyet. Ha a teljes elvonásról döntesz (én ezt pártolom legkevésbé), akkor pedig dobd is ki az összes cumit, és kész.

A gyereknek a legrosszabb a bizonytalanság és annak a tudatnak a terhe, hogy ő irányítja a dolgokat. Két és fél évesen nem könnyű ezt hordozni. És azt javaslom, hogy a következő gyerekednek - ha lesz - ne adj cumit, hanem szoptasd igény szerint.