Ehető virágok

Vágólapra másolva!
A szép, színes virágokat nemcsak a vázában tehetjük az asztalra - ételeket is díszíthetünk-ízesíthetünk velük. Rózsa, búzavirág, ibolya és szegfű - csokor helyett salátába.
Vágólapra másolva!

Régi-új szokás

Virágokat tálalni ételként vagy ízesítőként egyszerre nagyon ősi és nagyon újkeletű szokás. Már a Bibliában is megemlítenek bizonyos, ma már csak dísz- vagy gyomnövényként általánosan elterjedt virágokat (például a pitypangot), mint lehetséges élelmiszert. Az ókori rómaiak és görögök különlegességként kezelték a virágokból készült ételeket: a mustár virágját megszárítva, megőrölve és borba keverve szerelmi bájitalként fogyasztották.

A reneszánsz időszakban már nemcsak a virágok gasztronómiai hatását vették figyelembe, hanem azt is, hogy a segítségükkel sokkal dekoratívabbá lehet tenni az egyes fogásokat. Az ehető virágokat jó néhány évszázadig "elfelejtették" - bár bizonyos területeken, pl. Ázsiában vagy az arab országokban azonban a virágokból, szirmokból készült fogások és ízesítők mindennap ott lehetnek az asztalon -, majd ázsiai szakácsok újították fel és terjesztették el újra a világon.

Egész évben tavasz

Rengeteg olyan virág termeszthető és gyűjthető, mely a gasztronómiában is felhasználhatunk: a búzavirág, a rózsa, a százszorszép, az ibolya, a szegfű, a borágó, a körömvirág, a muskátli, a frézia, az akác- és a narancsvirág, a sütőtök és a cukkini virága ugyanúgy helyet kaphat az asztalon, mint a népszerű szörp-alapanyag, a bodzavirág, és a teljesen hétköznapi, zöldségként ismert karfiol, brokkoli vagy articsóka.

Az ehető virágok fő szezonja márciustól októberig tart, de a növényeket akár tartósíthatjuk is különböző módszerekkel, így sokáig élvezhetjük a különleges ízeket és látványt - a virágszirmokkal ízesített vajat, olajat, ecetet, lekvárt nagyon könnyű elkészíteni.

Nagy figyelmet igényel a virágok kiválasztása és gyűjtése: nem minden virág ehető, sőt néhányuk mérgező hatású anyagokat is tartalmazhat, nem is beszélve a permetszerek okozta káros hatásokról. A legbiztosabb tehát, ha virágos ételkölteményünkhöz a saját kertünkből választjuk ki az alapanyagot, és előtte szakkönyvekből tájékozódunk az adott virágfajta ehetősége felől.

Kertészettől, virágüzletből vásárolt virágokat ne készítsünk el ételként, mert ezeket szinte mindig permetezik!

Fontos megjegyezni azt is, hogy a virágporra érzékenyek, a virágokra allergiások tartózkodjanak az ilyen csemegék kóstolásától és fogyasztásától.

Forrás: [origo]

Virágételek a legegyszerűbben: salátára



Arra is ügyeljünk, hogy a feltálalni kívánt virág tiszta és sérülésmentes legyen. Mielőtt felhasználjuk őket, mossuk meg a növényeket óvatosan sós vízben, majd tegyük egy percre jéghideg vízbe, ezután papírtörlő segítségével itassuk le róluk a felesleges folyadékot. Ha tehetjük, akkor a virágok "szerveit" (pl. a bibéket) távolítsuk el róluk, mert ezek gyakran kellemetlen ízűek.

Bármilyen vonzó is a virágevés, inkább csak ízesítésként, kóstolóként csipegessünk belőle - a túl sok virág ugyanis emésztési problémákat okozhat. Ráadásul, a legtöbb sziromnak igen intenzív íze van (ez általában azzal van összefüggésben, mennyire illatos a virág), ami nagy mennyiségben ha nem is gyomorrontást nem is, de émelygést okozhat.