Mindennapi doppingjaink

Koncentrálni, ellazulni, felélénkülni néha nem is olyan könnyű, különösen akkor nem, ha muszáj. Az ember ezért hajlamos hétköznapi "doppingokat", vagyis kávét, cigarettát, alkoholt vagy akár édességet "bevetni". Vajon mennyi az igazság és melyek a tévhitek ezekkel kapcsolatban? Lehet kávé- vagy csoki-függő az ember? Mennyire és miért károsak ezek a pótszerek? Függőségekről független szakértőkkel beszélgettünk.

Csokiban a boldogság

A csokoládét - a cigihez hasonlóan - a stresszoldás, a koncentráció javítása végett majszolja az ember. De míg a cigarettát nem véletlenül illetik a koporsószeg gúnynévvel, addig a csokinak sokkal kevesebb kellemetlen mellékhatása van. Viszont az édesség is okozhat függőséget: a pszichikai függés következtében az ember szinte kontrollálatlan mennyiségben képes falni a csokit, és sajnos "túladagolása", vagyis mindennapos nagy dózisú fogyasztása a kettes típusú cukorbetegségre hajlamosít.

Rajongói kedélyállapot javító, energiatermelő hatása miatt kedvelik, amelyeket a tudomány is alátámaszt. De mielőtt rávetnénk magunkat a pralinés dobozra, jó tudni, hogy dr. Samu Terézia szerint a csokimánia ördögi körbe is hajszolhatja az embert.

"Az igaz, hogy a csokoládéevés boldogsághormont szabadít fel, ezért a depressziósok sokkal gyakrabban élnek vele. Csakhogy, mivel az édesség hízlal, a túlzott csokoládéfogyaszás súlygyarapodáshoz vezethet, s mivel emiatt az illető egy idő után sem magának, sem másnak nem fog tetszeni, csak még mélyebbre süllyed az állapotában."

A csoki mindezzel együtt igazi doppingként is hasznos lehet: a doktornő úgy véli, jó, ha vizsgára egy tábla csokival is készülünk, mert a belőle felszabaduló glükóz az egyetlen igazán felhasználható, direkt energiaforrás. Funk Sándor additktológus emellett azt hangsúlyozza, hogy a legutóbbi kutatások szerint a keserű csoki, érvédő hatása miatt, kisebb mennyiségben még kifejezetten hasznos is lehet.

Szívre ható fekete

A másik, szinte veszélytelennek tűnő hétköznapi dopping a kávé. Leginkább élénkítő, frissítő hatása miatt isszuk, néha nyakló nélkül. Pedig nem árt vigyázni, a koffein ugyanis valóban hatásos, de az arra érzékenyeknél komoly pulzusfokozódáshoz vezethet, amely megterheli a szívet, illetve a "fekete" csersavtartalma bánthatja az érzékenyebbek gyomrát.

"A koffein érösszehúzódást okoz, emeli a vérnyomást. Tehát, ha túlzásba visszük, akkor akár szívritmuszavart okozhat, akár vérnyomás-emelkedést, akár mindkettőt egyszerre, ami a legveszélyesebb"- mondja dr. Samu Terézia, aki azt is hozzáteszi, hogy a túlságosan intenzíven pörkölt kávé - ugyanúgy, mint például az elégetett pirítós - olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek ugyan direktben nem rákkeltő hatásúak, de kockázatot jelentenek.

Funk Sándor addiktológus arra hívja fel a figyelmet, hogy a kávé iránt is kialakulhat pszichikai függőség - igaz, az elvonási tünetetek viszonylag könnyen elviselhetők, és a "leszokás" is hamar lezajlik.

Ha már nem bírjuk a virrasztást segédeszköz nélkül, az egészséges életmóddal foglalkozó szakember a fekete teát javasolja, ami, elhúzódó hatása okán, egy árnyalattal egészségesebb. De még ennél is jobb, ha olyan gyógynövényeket, például ginsenget hívunk segítségül, amelyek élénkítenek, frissítenek, és nincs ilyen káros mellékhatásuk. Ezt - mondjuk, egy hosszú autóúton, amikor kissé körülményes lenne teát főzőcskézni - rágótablettában tudjuk magunkhoz venni.

Kovács M. Veronika