Koffeinfüggők kisokosa

Csupán íze és illata is bőven elég lenne ahhoz, hogy a kávé rabjaivá váljunk - ám mindemellett az, ahogyan a reggeli ébredésünket, majd az egész napos ébrenlétünket segíti, szinte nélkülözhetetlenné teszi. A kávé, és a benne lévő koffein azonban nemcsak jótékony hatással lehet a szervezetünkre, ezért a szakértők azt tanácsolják: ebből is csak mértékkel.

A legenda szerint egy Káldi nevű etióp pásztor megfigyelte, hogy állatai sokkal élénkebbek, ha egy bizonyos növény bogyóit rágcsálják. A termést elvitte a közeli kolostorba, ahol a szerzetesek azért kezdték fogyasztani, hogy ne aludjanak el az éjszakai imádságok alatt. Ők jöttek rá arra is, hogy sokkal jobb íze van a növényből készült főzetnek, mintha csak magukat a bogyókat ennék meg.

A kávé fogyasztása az 1500-as években terjedt el az arab világban - az első időszakban törvényellenesnek minősítették az ital fogyasztását, és többször is megpróbálták betiltani. Az első kávéházat a tizenhatodik század elején nyitották meg Isztambulban; a hely gyorsan népszerűvé vált, hiszen a frissítő ital mellett zenével, sakkjátékkal és mesemondókkal várták a vendégeket. Bár nők nem látogathatták a kávéházakat, a férjnek biztosítania kellett a feleség napi kávéadagját, ha ezt nem tette meg, a feleség akár el is válhatott tőle.

A kávé a tizenhatodik század végén jelent meg Európában: az első kávéházat Velencében nyitották meg, ám a kávéházba járás kizárólag a férfiak privilégiuma volt. Ám Velence szabadelvű asszonyai nem voltak restek - a nemi diszkrimináción felháborodva petíciót nyújtottak be a Dózsénál a kávé ellen, többek között arra hivatkozva, hogy fogyasztása impotenciát okoz férjeiknél.

A kávé az 1700-as évek végén került át az amerikai konteniensre. Az első kávéültetvényeket Brazíliában hozták létre, a mai napig ez az ország a világ legnagyobb kávétermelője. A dél-amerikai ország mellett hatalmas ültetvényeket találhatunk Guatemalában, Etiópiában, Tanzániában, Kolumbiában, Vietnamban és Indonéziában

A cserjéről a boltokba

Bár több, mint nyolcvan kávéfajtát ismerünk, a két legelterjedtebb az arabica és a robusta. A kettő közül az arabica a régebbi, a robusta sokkal ellenállóbb és igénytelenebb, ez tartalmazza a több koffeint is.. A robusta kesernyésebb, jellegzetes íze és aromája van, az arabica ezzel szemben lágyabb és harmonikusabb. A legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható kávé a két fajta valamilyen arányú keverékéből származik.

A pirosra érett kávészemeket minden esetben kézzel szüretelik le, majd gondosan szétválogatják. A kávéról először el kell távolítani a külső gyümölcshúst, majd ezután következhet a babszem további feldolgozása: a szárítás és a szétválogatás. A kávébabszemeket több kritérium alapján osztályozzák: figyelembe veszik a savasságot, a testességet, az ízt és a koffeintartalmat is. Általában keverik a különböző kávéfajtákat az ideális íz elérése érdekében.

A pörkölés talán a legfontosabb lépés a kávé elkészítésében. Más-más ízhatáshoz különböző pörkölési intenzitás, időtartam és hőfok szükséges. A pörkölés során megváltozik a kávészemek mérete, az állaguk és a színük. Az eljárás során a kávészemben található olajok (amelyek a kávé ízét biztosítják) a szem felszínére kerülnek. Minél tovább tart a pörkölés, annál sötétebb színű lesz a szem, annál több olaj kerül ki a kávészem felszínére, így az íz is erőteljesebb lesz. Minél világosabbra van pörkölve egy kávészem, annál több marad meg azokból az ízbéli jellegzetességekből, amelyek a termőhelyhez kapcsolódnak.A közhiedelemmel ellentétben a sötétebbre pörkölt kávészemek nem tartalmaznak több koffeint, azért érezzük őket "erősebbnek", mert sokkal erőteljesebben jelenik meg bennük a kávé aromája.

A pörkölés után a babszemek őrlése következik. Az, hogy milyenre őrlik a kávét, függ attól, hogy utána milyen típusú ital készül belőle. Ha túlságosan finomra őrlik a szemeket, akkor kellemetlenül erős kávét kapunk, ha pedig túl durvára, akkor gyenge, vízszerű, ízetlen ital lesz a végeredmény.