Bébiétel - gyárilag és házilag

"Biztos üveges gyerek" - mondták nagyanyáink a vézna kisbabákra, mert a konzerv bébiételekről akkoriban azt beszélték: nincs bennük "anyag". A szakemberek, és jópár anyuka szerint a mai, gyári bébiételek tápanyagtartalmával nincs semmi baj, legfeljebb nem elég változatosak és nem túl gazdaságosak. Ám akik rendszeresen vásárolnak ilyet, úgy gondolják: házilag előállítani egy kisbaba betevőjét rettentő macerás, semmivel sem olcsóbb, és egyáltalán nem biztos, hogy jobb a gyereknek.

Erának már nagy gyerekei vannak, de most ismét kisbabát vár. Elmondja, hogy a múltban próbált babakaját főzni. "Az a baj, hogy keveset csinálni nem lehet, ha viszont sokat csinálsz, és lefagyasztod, az a felengedés után már nem ugyanolyan."

Úgyhogy Era már most tudja, hogy vásárolni fog készételt is. Ahogy mondja, szerencsére van kitől tanácsot kérni, melyiket érdemes venni. Azt nagy marhaságnak tartja, hogy a babakaja azért jó, mert optimális összetételű. "Egy felnőtt sem számolja ki, hogy akkor most vacsorára 5 gramm zsírt és 7 gramm fehérjét kell magamhoz vennem. A gyerek pedig ösztönösen érzi, mi a jó neki. Szerintem érdemes hallgatni rá."

Fő a változatosság

Nógrádi Katalin, dietetikus szerint "sem kell patikamérlegen méricskélni" a hozzávalókat, ő azt javasolja, hogy a gyerek korának megfelelően a változatosságra kell törekedni. Nógrádi Katalin véleménye, hogy olcsóbb az otthon elkészített bébipapi. "Természetesen kirándulás, rokonlátogatás esetén ne szállítsunk otthonkészített ételt, akkor jobb -a konzerv étel, ital, gyümölcspép, hiszen higiénikusabb és nem romlik meg ."

A szakember úgy véli: "Ha az anya odafigyel az étrendre, akkor minden nap, minden szükséges tápanyagot megkap a baba az otthon készített ételekkel is"

A szakember azt javasolja, hogy hat hónapos koriág, ha lehet, anyatejjel tápláljuk a gyereket, "még más folyadék, például tea sem kell neki. Kivétel lehet a lázas állapot, esetleg a kánikula." - mondja a szakember.

"A hatodik hónap után már egyéb táplálékokat is lehet, sőt, kell adni, ilyenkor fokozatosan át lehet térni a folyékonyról a pépesre, majd a szilárd ételekre. A dietetikus úgy véli, a hetedik, nyolcadik hónaptól lehet próbálkozni a növényi olajokkal, hússal. Nógrádi Katalin hangsúlyozza: egy éves korig nem adható: tehéntej, tojásfehérje, méz, mák, dió, mogyoró, mandula.

"Csecsemőkorban, vagyis egyéves kor alatt szakemberek javaslatai alapján tápláljuk a csecsemőt, egyéves kor felett, amikor gyakorlatilag már szinte mindent ehet a gyerek, akkor kell kialakítani a helyes táplálkozási szokásokat, fokozottan odafigyelni, mit adunk neki enni"- foglalja össze a szakember

Körömpörkölt, házikolbász, vörösbor

Mini - és nem reprezentatív - közvéleménykutatásunk szerint, az anyukák alig negyede ad egy héten többször is konzervet a gyereknek. Alkalmanként viszont, - főleg utazások alkalmával - szinte mindenki vásárol bébiételt, egyetlen anyuka nyilatkozott úgy, hogy ő bizony soha nem venne ilyet.

A kérdések egy része arra vonatkozott, kinek mi volt az első "komoly" étel az életében. Kiderült, hogy volt olyan papa, aki körömpörkölttel etette meg a lányát, miután megunta, hogy a csemete,a számára készített "se íze se bűze" spenóttal egyenletesen beterítette a konyhát. Igaz, a gyerek ekkor már majdnem egy éves volt.

Egy másik apuka vörösborral kezelte a csemete vérszegénységét, és házi füstölt kolbászt kínált neki nyolc hónaposan, "igaz kenyeret is kaptam hozzá"- írta az egykor megetett.

Az "óvatlanságból elfogyasztott első ételek" közül talán a disznósajt vitte a prímet, amit addig "dobott be" az illető, amíg anyukája fordult egyet a konyhában, de volt, aki csípős paprikakrémmel gyúrt a felnőtt kosztra, másfél évesen, amíg a szülei máshová néztek.

A kérdések értékelése után egy dologban találtunk teljes egyetértést: mindegy, hogy konzerv vagy házikoszt, a lényeg, hogy a gyerek jó étvággyal egyen.

Kovács M. Veronika