A törvénytől távol

Nők elleni erőszak, mindig is volt. Olyan törvényünk, ami segítséget nyújthatna a kilátástalanságban viszont még csak fél éve van. De vajon mire jó?

A törvény elfogadása után a civil szervezetek nem késlekedtek hangot adni csalódottságuknak. A már régóta várt megoldást nem látják biztosítva a törvényben és az az álláspontjuk, hogy a törvény alkalmazhatatlan, rossz és egyáltalán nem nyújt segítséget az arra rászorulóknak.
"Ez a törvény az áldozatok arculcsapása. Azt ígérték, hogy ez majd védelmet nyújt a családon belüli erőszak áldozatainak, ám eközben sem a törvény, sem a módosítás nem említi egyetlen szóval sem a családon belüli erőszak fogalmát. Nem, hogy nem definiálja - nem is említi" - mondja Wirth Judit, a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen egyesület munkatársa.

Bármilyen fizikai erőszakról is legyen szó, annak jogi korlátai a magyar büntető törvénykönyvben (BTK) benne vannak, teljesen függetlenül a távoltartás törvényétől. Abban az esetben, ha valaki erőszakot követ el, akkor a BTK ellen vét.
"Azért alkalmatlanok a jelenlegi jogszabályok arra, hogy segítséget nyújtsanak, mert nem fogják meg a családon belüli erőszak lényegét. Éppen az lenne a fontos, hogy a bántalmazó felet távol lehessen tartani. A másik probléma az, hogy a távoltartás három pillére, amely nélkül az egész nem ér semmit, egyáltalán nem érvényesül"- mondja Wirth Judit.

Azonnaliság, feltétel nélüliség, áldozat-központúság

Az első ilyen lenne az azonnaliság. "Ezen nincs sok magyarázni való: azonnali intékedés. Rengeteg országban a kiszálló rendőr - ha ideiglenes jelleggel is - de alkalmazhatja a távoltartás intézményét. A lényeg, hogy az adott pillanatban kell segítséget nyújtani. Mert, ha ezt nem teszik és a rendőr intézkedés nélkül elmegy, kiszolgáltatja az áldozatot az elkövető esetleges bosszújának, vagy bármilyen olyan cselekedetének, ami miatt az áldozat később már nem akar tanúskodni." - mondja a NANE munkatársa. - "A magyar jogszabályban egyrészt nincs határidő, vagyis, nincs meghatározva az, hogy mennyi idő alatt kell kimondani a távoltartást; másrészt a rendőrség nem intézkedhet, csak a bíróság."

A második hiányzó pillér a feltétel nélküliség. "Az ilyen beavatkozásnak nem az áldozat kérelmén kell alapulnia. Erre csak az igazságszolgáltatás alkalmas, különösen az ilyen kiszolgáltatott helyzetben lévők esetében. Ennél fogva az eljárásnak hivatalból kellene elindulnia, ezért lenne jó, ha a helyszínre érkező rendőr intézkedhetne" - állítja Wirth Judit. Jelen törvényben két szereplő kezdeményezheti a távoltartást: az áldozat, illetve annak törvényes képviselője, vagy az ügyész.
"A törvényben az is benne van, hogy a távoltartás kérésének egyik feltétele az, hogy már legalább egy büntetőeljárás folyamatban legyen az elkövetővel szemben. Ebből az következik, hogy az áldozatnak feljelentést kell tennie - ami pedig eddig is nagyon komoly akadály volt az ilyen ügyek felderítésében, hiszen az áldozat a következményektől fél leginkább, mivel tudja, hogy magára marad a bántalmazójával.
Ami pedig egyértelműen nem biztosítja a feltétel nélküliséget, hogy a távoltartás minimuma tíz, a maximuma 30 nap. Ezt semmilyen körülmények között nem lehet meghosszabbítani, legfeljebb arra van lehetőség, hogy a távoltartás utolsó elötti napján, új eljárást indítsanak. Azonkívül, véleményem szerint 30 napban maximalizálni egy ilyen távoltartást teljesen irreális. Egyáltalán nem biztos, hogy az áldozatnak ennyi idő elég ahhoz, hogy átgondolja, mit is tehetne. Azokban a jogszabály-modellekben, amelyeket Európában, Amerikában, Ausztráliában, Kanadában is használnak, ez kiterjeszthető akár egy válóperes eljárás végéig is, ha szükséges. Nyilván ez mérlegelés kérdése és ez már a bíróság hatásköre, azonban Magyarországon ez a lehetőség nem áll rendelkezésre" - folytatja Wirth Judit

A harmadik hiányolt alapkő pedig az áldozat-központúság. "Ennek az intézkedésnek a célja az áldozatok hatékony emberi jogi védelme lenne. A magyar jogszabály pedig azt tükrözi, hogy az áldozatból büntetőeljárási eszközt csináljunk, tehát tanúskodjon, amíg a nyomozás tart, hamar le lehessen zárni az ügyet, utána pedig már nem érdekes, mi lesz vele: nem fontos, hogy a védelme biztosított legyen" - fejezi be a NANE elnöke.