Légkondi a szervezetünkben

Az izzadás természetes folyamat, a verejtéket a verejtékmirigyek termelik, és azok kivezető csövén, a pórusokon át kerül a bőrre. Az izzadást a szimpatikus idegrendszer szabályozza, amely a szervezet belső környezetének állandóságát biztosítja ezzel. Akkor is verejtékezünk, ha izgatottak vagyunk, félünk vagy stressz ér bennünket. De mit tehetünk, ha túlzottan izzadunk?

A fokozott hónaljtáji izzadás

Az ekkrin verejtékmirigyek stressz hatására erősen fokozódó verejtékelválasztása okozza. A hónaljban ömlik a verejték, lecsuroghat a testre, átáztatja a ruhát. Az erős verejtékezés károsíthatja a ruhát, só válhat ki, a textília színét vesztheti. Az átázott folt mérete jól jelzi a verejtéktermelés erősségét. A verejték eredetileg szagtalan. A hónalj kellemetlen szagát elsősorban az apokrin verejték bomlástermékei okozzák, az ekkrin verejték a hajlatot nedvesen tartva, kedvez a baktériumok szaporodásának. A kóros izzadás súlyos pszichés zavarokat, depressziót okozhat. Jellemző panaszok: "Az izzadásgátlók nálam nem hatnak, nemcsak nyári melegben, de a téli hidegben is olyan erősen izzadok, hogy folyik rólam a víz, de mindig csak a hónaljamon. Nagyon zavar, mert nem tudok olyan ruhát felvenni, amelyen ne látszana egyből a folt - és ez irtó kellemetlen." "Hiába tusolok gyakran, hiába használok izzadásgátló szereket, semmi sem segít. De az az érdekes, hogy csak munkába menet verejtékezem, hétvégén nem."
Mint az orvostudomány minden területén, itt is a megelőzés a leghatásosabb módszer.
A legtöbb izzadásgátló készítmény dezodort is tartalmazó kombinált készítmény. A dezodornak nevezett termékek csak a verejtéket bontó baktériumokra hatnak, és a bomló verejték kellemetlen szagát semlegesítik, illetve fedik el. A dezodorok nem csökkentik a verejtékelválasztást! A hónaljban alkalmazott izzadásgátlók nem gátolják a szervezet többi verejtékmirigyének hőszabályozásban betöltött létfontosságú szerepnek az ellátását. Az izzadásgátló dezodorok hasznos kiegészítői a hónaljtáji izzadás okozta kóros állapotok kezelésének is. Sajnos, az átlagosnál erősebb izzadás erélyesebb kezelést tesz szükségessé.

Sebészi kezelés

A körülírt verejtékezést megszüntető műtéti megoldások nem veszélytelenek. A hónalji verejtékmirigyek teljes kimetszése jelentős műtét, részleges elroncsolásuk viszont gyakran csak részben eredményes.
A helyi kezeléssel nem befolyásolható, fokozott tenyéri és hónaljtáji izzadás kezelésében a botulinum toxin injekciós alkalmazása jelentett forradalmi változást. A hónalj kezelését egy úgynevezett jód-próba előzi meg, amellyel pontosan meghatározzák a legerősebben izzadó területet. A botulinum toxint igen felszínesen adjuk a bőrbe, hónaljanként 10-15 pontot kezelünk, fájdalomcsillapításra nincs szükség. Az izzadás a 3. napon kezd csökkenni és 1 hét múlva maximális a hatás. A hónalj kezelésekor a hatás tartama 9-12 hónapot is elérhet. Az izmok ránctalanító kezelésével ellentétben az izzadás kezelésekor a hatás tartama az adag növelésével nyújtható. A tenyér kezelése sokkal nehezebb, több pontot kell szúrni, több gyógyszer szükséges hozzá, és fájdalmasabb. Sajnos a hatás a hónaljban tapasztaltnál rövidebb, 4-6 hónapos. Ha a hatás gyengül, a kezelés bármikor ismételhető. Érdekes megfigyelés azonban, hogy az ismételt kezelés hatása általában hosszabb ideig tart, és egyeseknél egyetlen kezelés is jelentős javulást eredményez.

Dr. Körmendy Miklós bőrgyógyász-kozmetológus főorvos