Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A bevándorláspárti Euronews videóriportjának első része a francia-brit határon lévő Calais városában készült, ahol a járványügyi határzár miatt Nagy-Britanniába átjutni nem tudó migránsokat mutat be, akiket a francia rendőrök éppen kilakoltatnak egy átmeneti befogadóközpontból.
Az egyik migráns arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta semmilyen segítséget nem kap. A francia állam és Calais önkormányzatának közönye mellett itt ezer ember van az utcán. A nyomorúságos életkörülmények a koronavírus nélkül is súlyos közegészségügyi kockázatot hordoznak magukban.
A riport második része az egyik leggazdagabb francia városba, Lyonba kalauzol, azonban a turistalátványosságok helyett két nyomornegyedet láthatunk.
Az egyik nyomornegyedben többségében szíriai migránsok laknak. Saját bevallásuk alapján
a menedékkérelmük függőben van, és nem találtak sem lakást, sem munkát.
A szírek különböző anyagokból összetákolt átmeneti helyeken laknak. Azt mondják, segélyeket sem kapnak. Helyzetük bizonyítja, hogy
hamis volt a propaganda, amely arról szólt, hogy könnyen beilleszkednek a társadalomba,
ehelyett azt mondják: adják vissza nekik a segélyeiket, és ezt követően azonnal elmennek.
Lyonnak egy másik nyomornegyedében is forgatott a Euronews. Ott romák élnek, akik döntően Romániából származnak.
A romániai romák egy általuk elfoglalt garázsban húzták meg magukat, ahol mintegy nyolcvanan élnek.
Ők valamennyien két WC-n és egy vízcsövön osztoznak.
A romák lakta táborban eddig nem azonosítottak koronavírusos eseteket, de nagyon rosszak a higiéniai körülmények, és többen közülük szív- és érrendszeri, valamint légúti megbetegedésekben szenvednek.
Sokaknak még ilyen ideiglenes szállás sem jut, hanem az utcán vagy hidak alatt élnek - ahogy arról korábban már többször beszámolt az Origo is.
Vannak, akik mások által kiselejtezett autókban élnek. Az egyik kocsiban például hatan laknak, köztük két gyerek.
Egy romákat segítő helyi civil arról beszélt, hogy a francia állam és az önkormányzat viszont már egyáltalán nem segít. Sokan ezért koldulásból éltek, a járvány miatt azonban ez is nehéz.
Lyon egyébként az egyik leggazdagabb francia település, és az ország második legnagyobb városa. Lyon polgármestere Emmanuel Macron államfő jelenlegi párttársa, és volt belügyminisztere, Gérard Collomb.
Gérard Collomb is bevándorláspárti, aki a rá leadott szavazatok jelentős részét köszönheti a migráns hátterű választóknak.
Az idei önkormányzati választásokon nem jelöltette megát, de egyik párttársa, Yann Cucherat indult a Macron-féle balliberális LREM színeiben, akinek szintén égető szüksége lesz a migránsok szavazataira a világjárvány miatt elhalasztott, de a legújabb információk alapján június 28-ra kiírt második fordulóban.
Az első fordulót egyébként március 15-én tartották meg, számos járványügyi szakember tanácsa ellenére.
Az önkormányzati választások első fordulójának megtartása mellett Macronék még számos hibát vétettek. Összességében véve az mondható el, hogy későn és nem megfelelően reagáltak a világjárványra.
Franciaországban hivatalosan január 24-én diagnosztizálták az első koronavírusos esetet, rögtön három embernél egyszerre, akik valamennyien Kínából tértek haza, de később kiderült, hogy a vírus már november óta jelen lehetett az országban.
A járványügyi helyzet nem megfelelő kezelésébe azóta már belebukott Agnès Buzyn egészségügyi miniszter javaslatára például az elején nem ellenőrizték a Kínából hazatért franciákat, sem az onnan érkező turistákat. (A látványos bukása ellenére Buzyn jelenleg Macron pártjának a párizsi polgármesterjelöltje, igaz győzelemre nincs túl sok esélye.)
Mint utólag kiderült, ez is súlyos mulasztása és hibája volt a francia kormányzati politikának a járvány kezelésében, ráadásul közel 40 nappal az első ismert fertőzött után, február végén is az volt a gyakorlat, hogy Franciaországba szabadon, minden ellenőrzés nélkül érkeztek a Kínából hazatérő franciák és a kínai turisták.
Az olasz-francia határt pedig az első koronavírusos esetek regisztrálása után nagyjából egy hónappal zárták le.
Ez is nagyon súlyos mulasztásnak bizonyult.
Az oktatási intézményeket pedig csak a vírus hivatalos megjelenése utáni 52. napon zárták be.
Egy március 25-i, a Le Figaro megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint
a franciák 73 százalékának a véleménye alapján a kormány nem készült fel a koronavírus elleni harcra, és késlekedve hozták meg a szükséges intézkedéseket.
Az Ifop április 21-22-i felmérése alapján a franciáknak csak 39 százaléka gondolta úgy, hogy Macron kormánya megfelelően tudja kezelni a járványügyi helyzetet.
Később kiderült, hogy
az elmúlt években maszkok százmilliót semmisítették meg, noha azok egy részének még nem járt le a szavatossági ideje.
Közben súlyos védőfelszerelés-hiány alakult ki.
Aztán a bukott egészségügyi miniszter, Buzyn utódja, Olivier Véran keveredett botrányba, mikor nyilvánosságra került, hogy a szintén baloldali politikus tanácsadója, Tewfik Derbal
szájmaszkokkal kereskedett, és több százezer eurót akart kizsarolni az illetékes minisztériumtól.
Legutóbb abból lett botrány, hogy
Macron hivatala meghamisított egy videofelvételt,
amin elkeseredett ápolók kérték számon az elnök korábbi, de soha be nem tartott ígéreteit a fizetésemelésekkel kapcsolatosan.
