Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szegényeket és az időseket érinti leginkább az, ahogyan a baloldali svéd kormánykoalíció kezeli a koronavírusos betegeket – állapítja meg cikkének címében az RT, amely közzétette a stockholmi Karolinska Intézetben dolgozó, ma már 76 éves nyugdíjas – chilei származású - Marcello Ferrada de Noli járványtanra szakosodott emeritus professzor írását.
A professzor összegezte, hogy a baloldali kormány által „nyájimmunitásnak" nevezett védekezési cél elérése ellenére
a skandináv államok közül Svédországban a legrosszabbak az egymillió főre vetített adatok.
Svédországban ez 86 halottat jelent egymillió lakosra vetítve, míg Finnországban csak 9-et, Norvégiában 20-at. Ráadásul a svéd hatóságok hetekig ismételgették, hogy a stratégiájuk legfontosabb célja az idősek védelme.
Ám
a legtöbb svéd halott nagyon idős ember.
Általános európai jelenség, hogy gyakorlatilag kizárólag idősek és krónikus betegek halnak meg koronavírusban, de Svédországban különösen védtelenek az idős emberek a vírussal szemben.
A 10,3 milliós országban összesen 10 948 fertőzöttet tartanak számon, ebből 919-en meghaltak. Hétfőn 465 új esetet regisztráltak, az aktív hordók száma így 9648. 859-en fekszenek az intenzív osztályon, ők bármelyik pillanatban mesterséges lélegeztetésre szorulhatnak.
Ami a szegényeket illeti, a stockholmi régióban ez elsősorban a bevándorlók által lakott területekre vonatkozik, ahol olyan őshonos svédek is élnek, akik nem tudtak pénzhiány miatt onnan elköltözni.
A legrosszabb a helyzet Stockholm jelentős részben migránsok lakta, Rinkeby-Kista nevű külvárosában,
ahol 10 ezer főre 48 fertőzött jut. Ugyanez az arány egy elitebb környéken, mint például Kungsholmen, csak 9 eset.
Amint arról a helyi média is beszámolt - írta a professzor -
a 90-es években Svédország lebontotta a kórházak nagy részét, amelyet súlyos katasztrófák esetére tartottak fenn.
Most, a meglévő kórházakban a koronavírussal fertőzötteket ápolják, viszont ezrével halasztottak el főként idősebb embereken végrehajtandó műtéteket.
Habár március utolsó napjaiban Ann Linde külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a svédek „nagyon bíznak egymásban, a hatóságokban, valamint a politikusokban(!), és a nyilvánosság követi a döntéseket", ennek ellentmond a DN újság április 9-i felmérése arról, hogy hogyan tartják be az emberek a kormány által kért távolságtartást.
Ebből pedig az derült ki, hogy
egyre kevesebben tartják be az amúgy sem elég szigorú ajánlásokat, ezért a fertőzöttek száma valószínűleg tovább fog növekedni.
Az emeritus professzor hozzáfűzi, hogy szerinte
a svéd megközelítés hibás, azért is mert - miután a baloldali kormány nem kényszeríti a polgárait keményebb védekezésre - a svédek még az ajánlásokat is kevésbé tartják be, mint azt feltételezték.
Visszatérve az idősekkel való bánásmódra, a nyugdíjas professzor korábbi munkahelye, a Karolinska Egyetemi Kórház, amely a legnagyobb Európában, és amely nemcsak a stockholmiakat, hanem bárki mást is ellát Svédország területéről, egy olyan hátborzongató dokumentumot készített, amelyhez hasonló még soha sehol nem volt.
Ezt az Aftonbladet szerezte meg, és ebből az derül ki, hogy amennyiben elfogynának az intenzív ágyak, az orvosi személyzet ne engedje a 80 éven felüli betegeket intenzív kezelésre, továbbá
ne engedjék be az intenzívre azokat a 70 év felettieket, akiknél egynél több „jelentős szervi elégtelenség" tapasztalható, valamint azokat a 60 év feletti betegeket akiknél ugyanezekből (szív-, tüdő- vagy vesebetegség) kettőnél több szervi betegsége van.
A kórház azt javasolja az orvosainak, hogy
azokat, akik ebbe a kategóriába tartoznak, és akik már intenzív ápolásban részesülnek, válsághelyzet esetén távolítsák el az intenzívről,
hogy helyet biztosítsanak azok számára, akiknek nagyobb esélyük van a túlélésre.
A dokumentumban azt is írják, hogy a betegeket „biológiai életkoruk", nem pedig a tényleges életkoruk alapján kell értékelni - azaz egy beteget biológiailag idősebbnek is lehet értékelni és fordítva. Egy nevét nem vállaló orvos azt mondta az Aftonbladet című lapnak, hogy
nehéz lesz a beteg biológiai életkorának meghatározása.
A lap kérdésére a Karolinska PR-osztálya csak annyi mondott, hogy az iránymutatás a svéd Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Tanács által kiadott iránymutatáson alapul, amely ugyan nem tartalmazott konkrét korcsoportokat, de tartalmazta a „biológiai kor" meghatározását.
Björn Eriksson, a stockholmi régió egészségügyi igazgatója azzal nyugtatta meg az újságírót, hogy az intézetben 300 intenzív ágy van, és olyan még eddig soha sem történt meg, hogy mindegyiket elfoglalták volt a betegek. Jelenleg is „csak" 90 ilyen ágy foglalt.
Ahogy arról az Origo is beszámolt a Századvég Alapítvány egyik vezető elemzőjének az írása alapján, a Stefan Löfven vezette szociáldemokrata-zöld kisebbségi kormány, amit a parlamentből, tehát kívülről támogat két kis liberális párt, a sehol sem működőképes nyájimmunitásra hivatkozva, tulajdonképpen
emberkísérletet hajt végre a saját állampolgárain.
A nyájimmunitási modell már látványosan megbukott Nagy-Britanniában és Hollandiában is, de a svéd kormány görcsösen ragaszkodik ehhez. Ennek tudható be az is, hogy Svédországban nincsenek olyan szigorú kijárási korlátozások, mint a többi európai államban.
Hogy mi lehet ennek a hozzáállásnak az oka, csak találgatni lehet. Egyes svéd sajtóorgánumok arra hívják fel a figyelmet, hogy a stockholmi baloldali kormánykoalíció tagjai – európai összehasonlításban rendkívül képzetlenek – többen nem rendelkeznek egyetemi diplomával sem,
Stefan Löfven kormányfőnek az utolsó befejezett tanulmánya egy egyéves hegesztőképző.
Ennek ellenére 2014 októbere óta Svédország élén áll.
Ahogy arról beszámoltunk,
Svédországban az iskolák, a vendéglátó- és szórakozóhelyek, valamint a sportlétesítmények egytől egyig nyitva maradtak,
a bevezetett gyülekezési törvény tilalma pedig egyedül az 50 főt meghaladó csoportosulásokra vonatkozik.
Pedig Svédország több országgal szemben helyzeti előnyből indult, hiszen viszonylag korán, január 31-én regisztrálták az első igazoltan koronavírussal megfertőzött beteget, így a február végi, március eleji, úgynevezett felívelő periódusig a kormánynak számtalan megelőző intézkedés bevezetésére lett volna lehetősége.
Egy Stockholmban élő magyar orvos nemrég azt nyilatkozta, a svéd egészségügyisek legnagyobb félelme most az, hogy kifogyhatnak a megfelelő személyi védőfelszerelésből, és ki lesznek téve a fertőzés kockázatának.
Svédországban gyakorlatilag valamennyi védőfelszerelésből hiány van, nincs elegendő szájmaszk, arcpajzs és izolációs ruha.
Svédországban kevés az aktív (gyógyító) fekvőbetegágy, kevesebb mint egyharmada a magyar kapacitásnak. Ez vonatkozik az intenzív osztályokra, a lélegeztetőgépek számára is
- fűzte hozzá.
A magyar orvos elmondta, hogy a statisztikai adatok szerint a svédek az európai listák végén vannak a fentiek tekintetében.
A Svéd Közegészségügyi Hatóság vezetőjétől 2000 orvos nyílt levélben követeli nem megfelelő karantén- és szűrési stratégiájának megváltoztatását a kormánytól, de mindhiába.
Ha ez nem lenne elég, még az is súlyos problémát okoz a svéd egészségügynek, hogy a Finnország által bevezetett határzár miatt már nem igazán jönnek a finn orvosok és ápolók, akik idáig tudták pótolni a svéd egészségügyi személyzet hiányát.
