Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Először a sajátjainkon kell segíteni, és aztán kell csak foglalkoznunk az ideérkezőkkel – erről beszélt egy 58 éves pincér az olasz határ mellett fekvő svájci Chiasso településen, miközben a főutcán járkáló afrikai menekülteket szemlélte. A nyugdíj előtt álló férfi nincs egyedül álláspontjával az alpesi országban, ahol vasárnap tartanak parlamenti választásokat. Éppen emiatt nem meglepő, hogy a bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) előretörését jósolják a világ egyik leggazdagabb államában.
A néppárt a 2000-es évek első felében erősödött meg. A 2007-es parlamenti választáson – minden korábbi eredményét felülmúlva – 28,9 százalékot szerzett. Négy évvel később némileg visszaesett az párt, 26,6 százalékot ért el, de így is az ország legerősebb politikai alakulata maradt. A legutolsó mérések szerint az SVP várhatóan 27-29 százalékon végez majd, ami némi előrelépés lehet a 2011-es eredményhez képest.
A néppárt többek között azzal szerzett világhírnevet, hogy
2009-ben népszavazást kezdeményezett a minaretek építésének betiltásáról.
A választók értékelték a párt célkitűzését, mivel közel 60 százalék támogatta a kezdeményezést. Ezenkívül az SVP részt vett abban a referendumban is, amiben a bűnöző életmódot folytató külföldiek kiutasításáról lehetett dönteni, valamint a külföldiek munkavállalását korlátozó népszavazást is teljes mellszélességgel támogatták.
Az SVP egyértelműen az európai menekültválságból profitál – mondta Andreas Ladner, a Lausanne-i Egyetem oktatója. A politikai elemző szerint ez azért is furcsa, mert az európai mértékekhez képest
gyakorlatilag elenyésző számú menekült érkezett az alpesi országba.
A néppárt már hosszú évek óta egyértelműen a bevándorlási szabályok szigorítása mellett áll. Cristoph Blocher pártelnök szerint egyszerűen nincsen hely a menekülteknek.
Egy augusztusi felmérés szerint a svájciak fele időlegesen támogatná a határok teljes lezárását. Az országban egyáltalán nincs menekültprobléma – vélekedett Fathi Derder, a liberális párt egyik képviselője. Szerinte ahelyett, hogy menekültellenes politikát folytatnának, a jól képzett munkaerő behívására lenne szüksége az országnak, hogy a mostani életszínvonalat fenn tudják tartani.
Svájcban egyébként a parlamenti választásnak jóval kisebb a szerepe, mint mondjuk Magyarországon vagy Szlovákiában. Ennek egyik oka, hogy
évente akár több népszavazást is rendeznek
a legkülönfélébb ügyekben. Az elmúlt években a legnagyobb visszhangot az a referendum váltotta ki, amelyen az Európai Unióból érkező munkavállalók számát szabályozták, de volt voksolás a fizetések nagyságáról is.
A másik ok, hogy az alpesi országban nem a parlament a legfőbb végrehajtó szerv, hanem a héttagú szövetségi tanács, amelyet a szövetségi gyűlés választ. A szövetségi gyűlés a 200 tagú alsóházból és a 46 tagú felsőházból áll. A svájci konföderáció elnöki tisztségét minden évben más kormánytag tölti be.
Svájcban egyébként
1959 óta van érvényben az úgynevezett varázsformula.
Ennek lényege, hogy a négy nagy párt rendre felosztja egymás között a miniszteri posztokat. Így két-két tagot a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták, illetve a liberális szabaddemokraták adnak, a hetedik minisztert pedig a néppárt delegálhatja.
Az SVP már többször is megpróbált változtatni ezen a leosztáson, és szavazati arányának megfelelően még egy miniszteri posztot szeretne kiharcolni. Most a pénzügyminiszteri posztot kaparintanák meg, de erre elemzők szerint a többi alakulat összezárása miatt erre nincs sok esélyük. Pedig a mostani pénzügyér, Eveline Widmer-Schlumpf azzal szerzett nemzetközi hírnevet, hogy 2010-ben megtagadta a pedofíliával vádolt Roman Polanski kiadását az Egyesült Államoknak.
A varázsformula megváltoztatása ellen hathat az is, hogy a választáson a néppárt megerősödése mellett
a szociáldemokraták és a liberálisok is több szavazatot szerezhetnek,
mint 2011-ben. Nagy vesztesek a kereszténydemokraták és a zöldek lehetnek. Könnyen lehet, hogy az egyensúly megtartásának érdekében a kereszténydemokraták megőrizhetik a két miniszteri posztjukat.
A radikális pártok megerősödése egyáltalán nem csak svájci jelenség. Az elmúlt hetek ausztriai tartományi választásain a szintén bevándorlásellenes Szabadságpárt is nagyon sok új szavazót szerzett, és mind az alsó-ausztriai, mind a bécsi voksoláson 30 százalék fölött végzett. Dániában a júniusi parlamenti választáson a mérsékelt jobbközép alakulatot taszította le a harmadik helyre a radikális néppárt.
