Elállt az új Európa útjából Klaus

Kedden, nem sokkal a cseh alkotmánybíróság pozitív döntése után Václav Klaus cseh államfő is aláírta a lisszaboni szerződést ratifikáló cseh törvényt. Már csak az ő szignója kellett ahhoz, hogy az EU-t szorosabb szövetségbe fonó pótalkotmány életbe léphessen. Az EU-nak így többek között lesz saját állandó elnöke és külügyminisztere is.

Aláírta a lisszaboni szerződést ratifikáló cseh jogszabályt Václav Klaus cseh államfő kedden - írja a BBC. Előzőleg a cseh alkotmánybíróság is bejelentette, hogy nem ütközik az alkotmányba a dokumentum (erről itt olvashat bővebben). Az uniós államokat szorosabb szövetségbe fonó és az uniós döntéshozatalt racionalizáló lisszaboni szerződést ezzel az összes tagállam ratifikálta. A dokumentumot várhatóan még ebben a hónapban letétbe helyezik Rómában, és a szerződés december elsején hatályba léphet.

A 2005-ben kudarcba fulladt uniós alkotmány felpuhított változatának számító lisszaboni szerződés értelmében megszűnik a hat hónapos rotálódó elnökség, az uniónak két és fél évre választott, állandó elnöke lesz, és létrejön a külpolitikai vezetői poszt is.

2014 után csökken az európai biztosok száma. Jelenleg minden országnak van biztosa, de 2014 után csak körülbelül kétharmaduk delegálhat tagot a bizottságba. Ez nem jelenti azt, hogy egyes országok véglegesen elvesztik a lehetőséget biztos állítására, mivel ötévente új biztosokat választanak, és ekkor rájuk is sor kerülhet.

Átalakítanák a szavazási rendszert is, a tagállamok minisztertanácsában 2014 után a döntések megszavazásához a tagok 55 százalékának szavazata kell, akik az EU népességének legalább 65 százalékát képviselik.

Szűkül a nemzeti szuverenitás: körülbelül 50 területen megszüntetik a tagállamok vétójogát. Ezek közül komoly jelentősége az igazságügyi területnek van, ahol a rendőrségeket és igazságszolgáltatást érintő jogszabályokról egyszerű többségi szavazással döntenek majd az államok. Vétó nélkül valóban nehezebb lesz egy-egy nekik nem tetsző új szabály elfogadását megakadályozni a tagoknak, ám jóval nagyobb eséllyel vihetnek keresztül egy-egy általuk kedvelt javaslatot - írja a BBC.

A nemzeti parlamentek ugyanakkor nagyobb beleszólást kapnak az EU döntéseibe, például az Európai Bizottságnak figyelembe kell majd vennie véleményüket egy-egy javaslat benyújtásakor. Ha a tagállamok harmada kifogásolja, akkor a bizottságnak át kell gondolnia, hogy fenntartja, visszavonja vagy módosítja az érintett javaslatot. Ha az államok parlamentjeinek több mint fele ellenez egy javaslatot, de a bizottság kitart mellette, akkor az ügyben az Európai Parlament és a tagállamok közösen döntenek. Ezek révén az EU bővülése miatt megnehezült döntéshozatal várhatóan gyorsabbá válik.

Klaus az európai államfők közül utolsóként írta alá a szerződés ratifikálását. A cseh államfő, noha korábban a cseh parlament mindkét háza rábólintott a ratifikációra, eddig nem volt hajlandó erre. Előbb azt közölte, hogy majd akkor írja alá, ha a szerződésre rábólintanak az írek is, megismételt népszavazásukon, majd ennek megtörténte után új feltétellel állt elő: mentességet kért a szerződésben benne foglalt emberjogi charta alól. Hetekig tartó huzavona után végül az EU vezetői a múlt héten beleegyeztek a mentességbe, és Klaus is közölte, hogy nem támaszt új feltételeket. A mentességet nem most, csak később kell ratifikálniuk a tagállamoknak.