Öregek morognak az újabb válságon a százéves EU-ban

Tényleg az Atlanti-ócenától a Kaszpi-tengeig tart majd? Elhúz mellette Kína és Észak-Afrika? Mindenki öreg lesz vagy bevándolró? Egyáltalán lesz még EU 50 év múlva? Az [origo] néhány szakember segítségével megpróbálta elképzelni, milyen lehet majd az EU a centenáriumon. Megtudhatja, hogy érdemes-e aggódni az EU jövőjével kapcsolatban és ha igen, akkor miért. Jöjjön velünk a képzeletbeli utazásra!

Óvakodni kell az EU-pesszimizmustól, az EU ötven év múlva is meghatározó világgazdasági tényező lesz - mondta az [origo]-nak Csaba László közgazdász. A Közép-Európai Egyetem tanára szerint az unió erős marad, legalábbis semmi arra utaló jel nincsen, ami ennek ellentmondana. Az EU élen lesz a kutatásban, és ha a tagállamok akarják, katonailag és gazdaságilag is versenyképes marad. Nincsenek olyan jelek, amik alátámasztanák azt a félelmet, hogy elhúz mellettünk Kína vagy Észak-Afrika - vélte a szakember.

Csaba László szerint lehet beszélni a helyzetet az évforduló kapcsán jól jellemző "midlife crisis"-ről (középkorúakon előtörő életvezetési tanácstalanság), de az EU soha nem arról volt híres, hogy minden simán ment volna. "Soha semmit nem ért el, amit kitűzött maga elé", de ennek ellenére - kis rálátással - "egy sikertörténet", minden gyengesége ellenére halad előre. Miközben például másfél éve leszavazták az EU-alkotmányt, 2-3 héten belül három, nemzetek közötti hatályú, mindenkit kötelező rendeletet fogadtak el - idézte fel a közgazdász a Die Welt egyik cikkét, amelyben egy brit politikus értetlenkedett ezen.

A sokat hangoztatott válság ellenére is zavartalanul folyik tovább nemzetek fölötti döntéshozatal, szabályozzák a legkritikusabb ügyeket, az Európai Bíróság pedig hozza az ítéleteit. Erősödik a föderalizmus, egyre több dolog kerül a központi kormányzat hatáskörébe, de sok mindenben korlátozva marad, a szuverenitásukat megtartó tagállamok sok kérdésben továbbra is maguk dönthetnek majd.

"Nem kolhoz, hanem részvénytársaság" - jellemezte az EU várható jövőbeni működését a közgazdász, aki szerint, akárcsak a részvényesek esetében, közös az akarat, és mindenkinek be kel tartania a közösen kidolgozott és mindenki által elfogadott szabályokat. Csaba László "mérsékelten optimista", mint elmondta, a maga lassú módján, de halad előre a folyamat.