Üdvözöljük a falanszterben!

Soha nem látott mértékben népesednek a városok a fejlődő országokban. A megapoliszokban mérhetetlen gazdagság koncentrálódik, hétköznapi közlekedési eszköz a helikopter, egymást érik a felhőkarcolók. Fentről is látni azonban, hogy a puccos negyedeket szutykos nyomortanyák szorongatják. Bár a bűzös sikátorokban felnövő nemzedék nem tudja, de a jövő városát nem az égbe szökő paloták, hanem a földhözragadt bádogviskók jelentik. Járja be a világ négy megapoliszát, ahol a többségnek a városi lét egyet jelent a csatornabűzzel, a bűnözéssel, a koszos odúkkal és a guberálással! Merüljön el a modern utópiában!

Hol van?

Egyiptom északkeleti részében, a Nílus partján

Mekkora?

Területe 1554 négyzetkilométer, összesen 15,75 millió ember él itt, népsűrűség 10 150 fő/négyzetkilométer (2006).

Mikor alapították?

Al-Fusztat néven 648-ban alapították a régi Kairót, közel több történelmi - ókori egyiptomi, görög és bizánci - településhez. Ezt a várost azonban később magába olvasztotta a Fatimida dinasztia alatt 969-ben alapított Kairó (al-Kahíra - győzedelmes). A helyi arabok egymás között Maszr néven emlegetik.

Hogyan nőtt a lélekszám?

1947 már 3 millióan élnek itt, az ötmilliüós határt a 60-as évek elején lépi át, 1986-ban pedig már több mint tízmillióan lakták.

Bűnözés

A fejlődő világ nagyvárosaihoz képest Kairóban nagyon ritka a súlyos bűncselekmény. A piti tolvajlás viszont gyakori, és a nők is gyakran panaszkodnak zaklatásra - különösen éjszaka.

Mennyi szegény lakik benne?

A város lakosságának közel 60 százalékát teszik ki a nyomornegyedek lakói. A város külső kerületeiben sok illegális telep létesült (volt mezőgazdasági vagy sivatagi területeken), és több régi városrész is lepusztult , ezek összetétele azonban vegyes: élnek itt nagyon szegények, szegények, és kissé jobb módúak, egyes kerületekben gazdagabbak is.

Ragyogás

Kairó, noha a várost csak később alapították, kétségtelenül 7000 év történelmi múltjával él együtt. A múzeumok, történelmi emlékek világhíresek. Egyiptom lakosságának negyede itt él, gazdaságának nagyobb része is itt koncentrálódik. Itt található az ország kórházi ágyainak és egyetemeinek fele, az öszes filmstúdió, kiadók. A város növekedését jól jellemzi, hogy az minden ötödik épület 15 évnél fiatalabb.

A legfényesebben a mecsetek aranyozott kupolái és Naszrváros bevásárlóközpontjai csillognak. A 750 millió dollárból épült City Stars például a legnagyobb városi építészeti válallkozás a Közel-Keleten, de Európában sincs ehhez fogható épület. Három nagy szálloda, bevásárlóközpont, egészésgügyi központ kapott itt helyet, világcégek irodáival, éttermekkel együtt.

Szutyok

"A legnagyobb gondot az egerek és a kígyók jelentik, amik a szemétből jönnek elő. Egyszerűen nem tudsz megszabadulni tőlük" - idézi a Londoni Egyetem nyomronegyed-jelentésének Kairóra vonatkozó résztanulmánya Um Isakot, aki egy háromszobás, 50 négyezteméteres lakásban él. Háza szomszádságában lakik a legtöbb kairói guberáló: a szűk utcácskákat papírral, fémmel, üveggel töltött zsákok szegélyezik, a falak tövében hegyekben áll az újra fel nem használható szemét, a kupacokban kecskék, csirkék, és macskák keresik mindennapi élelmüket.

Mansiet Nasszerben körülbelül 600 ezer ember él, a negyed az 1960-as évektől kezdődően fejlődött ki. A sivatagos, állami tulajdonban lévő területen engedélyek nélkül kezdtek építeni az önkényes területfoglalók - főként Felső-Egyiptomból származó bevándorlók és Kairó központi kerületeiből kiszoruló szegényebb lakói. A negyedben nincs vízvezeték- és csatornarendszer, nincs szeméttelep, híján van a szociális szolgáltatásoknak, iskoláknak, egészségügyi ellátásnak, sport és szórakoztatóközpontoknak, parkoknak, köztereknek.

Az ásav'i vegyes összetételét jól érzékeli Ahmed és családja esete. Írástudatlan apja 21 éven keresztül dolgozott építőmunkásként Líbiában, és sikerült annyi pénzt összekuporgatnia, hogy vegyen egy kis földdarabot Mansiet Nasszerben, amire felhúztak egy tízlakásos házat. A családi lak fokozatosan épült: ahogy bővült a család, ahogy házasodtak a gyerekek, úgy építettek rá újabb és újabb szinteket, toldották meg újabb lakásokkal. A forrásokat ehhez úgy teremtették meg, hogy az elkészült lakrészekből bérbe adtak annyit, amennyit csak nélkülözni tudtak.