Szárazföldi csapatokkal támad tovább Izrael

Izrael kedd hajnalban elrendelte szárazföldi csapatainak előrenyomulását Libanonban, és a két napos szünet után várhatóan folytatja a légi támadásokat is az ország ellen. Az amerikai külügyminiszter még vasárnap érte el, hogy Izrael átmenetileg függessze fel bombatámadásait, miután aznap reggel eltaláltak egy menekültekkel teli épületet, félszáz civil - főleg gyermek - életét kioltva. Condoleezza Rice hétfőn még azt jósolta, hogy a héten létrejöhet a tűzszünet, de az izraeli kormányfő nem sokkal később kijelentette: folytatják a háborút.

A hadvezetés javaslatára az izraeli biztonsági kabinet kedd hajnalban elrendelte a szárazföldi hadműveletek kiterjesztését. Egy hivatalos forrás szerint így a két ország határterületén tartózkodó izraeli csapatok kilométerekkel igyekeznek majd mélyebbre benyomulni Libanon területén, a hadvezetés állítólag azt tervezi, hogy a Litáni-folyóig, vagyis a határtól mintegy húsz kilométerre északra lévő térségig szorítják vissza az izraeli katonák a Hezbollah síita szervezet harcosait.

A tanácskozás egyik résztvevője szerint Izrael mindaddig elutasítja a tűzszünetet, míg nemzetközi csapatok nem érkeznek a háborús térségbe. A 48 órás dél-libanoni bombázási moratórium határidejének a lejárta után az izraeli légierő is teljes erővel tovább támadja a libanoni területeket.

Hétfőn Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben még azt nyilatkozta, hogy akár már a héten létrejöhet a tűzszünet Libanonban és tartós megoldás születhet a térségben kialakult válságra. Az izraeli kormányfő azonban később egyértelműen kijelentette: "A harc folytatódik. Nincs, és a következő napokban nem is lesz tűzszünet. A háborút akkor fejezzük be, ha a veszély elmúlt, ha az elfogott katonáink hazatérnek".

Condoleezza Rice-nak vasárnap sikerült elérnie, hogy Izrael két napra felfüggessze dél-libanoni légi csapásait, hogy kivizsgálhassák a Kana elleni tragikus bombázás körülményeit. A vasárnap reggeli, menedékhelyet ért bombázásban a legfrissebb adatok szerint 54 ember, köztük harminc gyermek vesztette életét. Ehud Olmert hétfőn bocsánatot kért a libanoni néptől a gyerekek és nők haláláért Kanában, mint mondta: "nem voltak az ellenségeink, nem őket kerestük". A felfüggesztett légitámadások idején láttak neki a mentők a halottak kiemeléséhez, hétfőn 49 holttestet találtak meg a romok között. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Louise Arbour független vizsgálatot követelt a Kana kisváros elleni izraeli légitámadás ügyében hétfőn.

Szárazföldön tovább támadott Izrael

Izrael a légi támadások átmeneti szüneteltetése közben is fenntartotta magának a jogot, hogy újra odacsapjon, ha tudomására jut, hogy támadás készül ellene. Ezzel feltehetően élt is: hírügynökségi jelentések szerint hétfő hajnalban a szír határ közelében fekvő Janta térségében hajtottak végre támadásokat izraeli harci gépek, de Izrael szerint ezek a támadások még a bombázások beszüntetésének kezdete előtt indultak.

Mivel a légi támadások felfüggesztésére vonatkozó izraeli ígéret a földi harcokra nem vonatkozik, már hétfő este azt jelentették be Jeruzsálemben, hogy a nap folyamán újabb ponton hatoltak be Libanonba izraeli katonák Aita as-Saab térségében. A Hezbollah közlése szerint fegyvereseik máris heves harcokba bonyolódtak a behatoló izraeliekkel.

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerint akár az egész közel-keleti megbékélési folyamat összeomolhat a Libanon elleni izraeli offenzíva miatt. Egyiptom volt az első ország, amely békét kötött Izraellel. Mubarak hétfői televíziós beszédében szintén a feltételek nélküli, azonnali tűzszünet megkötését sürgette.

Hétfő este Libanonba érkezett az iráni külügyminiszter, Manusehr Mottaki, aki egy hivatalos libanoni közlemény szerint a legmagasabb állami vezetőkkel találkozik majd. Az Egyesült Államok és Izrael azzal vádolja Iránt, hogy támogatja és fegyverekkel látja el a Hezbollah libanoni síita szervezetet.

A légi csapások leállításáról szóló döntést hosszas tárgyalások előzték meg Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, izraeli kollégája Cipi Livni, illetve Ehud Olmert izraeli kormányfő között Jeruzsálemben. A helyzet rendezését igyekszik elérni Massimo D'Alema olasz külügyminiszter is, aki ugyancsak Izraelben tárgyalt vasárnap. A Rice-szal folytatott tárgyalások után került szóba az is: Izrael egyeztetni fog az ENSZ-szel arról, hogy 24 órára - vagy akár hosszabb időre is - lehetővé teszi: a háborús térség lakossága elhagyhassa a helyszínt, ha akarja.

A Hezbollah bosszúra készül

A menekültek lebombázása miatt vasárnap az ENSZ BT is rendkívüli ülésre ült össze. Ezen ugyan elfogadtak egy nyilatkozatot arról, hogy "mélységesen sajnálják" és "fájdalmas" az, ami történt, a dokumentumban ugyanakkor - amerikai nyomásra - nincs szó azonnali tűzszünetről, és Izraelt sem marasztalták el a tett miatt. Pedig Fuad Szinjóra libanoni kormányfő kifejezetten ezért kérte a rendkívüli ülés összehívását, és Kofi Annan is támogatta. Közben a Biztonsági Tanács egy hónappal meghosszabbította az ENSZ Libanoni Ideiglenes Haderejének (UNIFIL) mandátumát, ezzel időt nyerve arra, hogy megvitassák egy nagyobb létszámú nemzetközi erő létrehozását.

A Hezbollah bosszút esküdött a kanai támadás miatt, fegyveresei csak vasárnap 156 rakétát lőttek ki izraeli célpontokra. Ilyen mennyiségű rakétát a harmadik hete tartó konfliktus alatt eddig egyetlen napon sem lőttek ki. Az óvóhelyet ért bombázás után több palesztin fegyveres csoport is Izrael elleni támadással fenyegetőzött. Az Iszlám Dzsihád katonai szárnya öngyilkos merényleteket helyezett kilátásba, a palesztin kormányt alkotó Hamász szerint pedig minden eszköz megengedett a palesztin és libanoni ellenállás számára. A fenyegetéseket követően, hétfő este az izraeli hadsereg bejelentette, hogy terrorista-riadó miatt ismét körülzárják Ciszjordániát. A hadsereg szóvivője szerint "komoly riasztást kaptak" izraeli terület ellen készülő terrorista támadásról.

A legfrissebb adatok szerint az Izrael elleni támadásokban 18 civil vesztette életét, több mint 300-an megsebesültek. A harcokban 33 izraeli katona esett el, 59 pedig megsebesült. Libanonban az offenzíva kezdete óta bizonyíthatóan 458 civil halt meg, becslések szerint ugyanakkor ez a szám - az összeomlott épületek alatt maradtakkal - már 700 fölött jár. A harcokban meghalt 20 libanoni rendőr és katona. A Hezbollah legalább 37 harcosát vesztette el.

MTI/[origo]