Megindulnak a törökök az EU felé

Hosszú huzavona után jutottak megegyezésre az EU külügyminiszterei hétfőn arról, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal - írja a BBC News. Hétfőn este a török kormány is rábólintott az új feltételekre. A késve elfogadott megállapodás miatt elhalasztották a csatlakozási tárgyalások délután 5 órára tervezett megnyitóját. A sokak által ellenzett török csatlakozás kapcsán az [origo] összegyűjtött néhány érdekes adatot Törökországról, amelyek segíthetnek eldönteni, jó vagy inkább rossz a török EU-csatlakozás.

Törökország, a legendák földje

Törökország EU-csatlakozásával az Unió területére kerülne Noé bárkája, legalábbis az a terület, amelyen állítólag a bibliai bárka maradványai találhatók. Az Ararát hegy térségéről van szó, amely a török-örmény-iráni hármas határ közelében fekszik. Noé a bibliai legenda szerint az emberekben csalódott és ezért a világot özönvízzel elpusztítani akaró Isten parancsára bárkát épített, hogy megmenekítse az állatfajok egy-egy párját. A bárka végül elkészült, és az állatokon kívül Noét és családját is megmentette az özönvíztől, majd a Biblia szerint az Ararát hegyen feneklett meg a víz elvonulásakor.

A bárkát, egészen pontosan az ahhoz hasonló geológiai jelenséget először egy amerikai kémrepülőgép által 1949-ben készített légi felvételen fedezték fel, majd több későbbi légi és űrfelvételen is észlelték. A térségbe több előzmény után 2004-ben indult expedíció. Az állítólagos bárkából származó mintákat megvizsgálta egy új-zélandi kutatóintézet, de a kutatók úgy találták, hogy a minták vulkanikus eredetű sziklából, nem pedig egy esetleges hajó konzerválódott fájából származnak.

Törökország, a civilizáció bölcsője

Nem csak Noé kapcsolódik azonban a törökökhöz, kevésbé legendás történetek is köthetők a mai Törökország területéhez. A világ legrégebbi, Kr. e. 7500-ból származó ismert emberi település Catalhöyük épp úgy itt van, mint az első ismert, ember által épített templom, Szent Péter antiókiai temploma. Itt született az állatmeséiről híres Ezópusz, a történetírás atyja, Hérodotosz, Pál apostol, sőt, a ma már leginkább Mikulás néven, a gyerekek csizmáját december 6-án minden jóval telepakoló szakállas öreg őse, Szent Miklós is.

Törökország területén fekszik az európai kultúra bölcsőjének tekintett ókori görög civilizáció számos emléke. Itt találhatók például a Homérosz Iliászában megénekelt Trója romjai, az ókori világ hét csodájából pedig kettő is: az ephesosi Artemisz-templom, illetve a halikarnasszoszi mauzóleum. Ezeken kívül számos kisebb-nagyobb ókori görög település romja van török földön, egyes becslések szerint több, mint Görögországban. A mai Törökország területén hangzott el Julius Caesar legendás mondata, a "Jöttem, láttam, győztem" is.

Törökország, az ezerarcú

A török kultúra sokszínűsége már önmagában is csábítóvá teszi a török csatlakozást. Elég megemlíteni a Magyarországon maradt török építészeti emlékeket és az egyedülálló fürdőkultúrát. A törökök hozták Európába a tulipánokat is. Sok kellemes meglepetést tartogat azonban maga Törökország is.

A legfontosabb török város, Isztambul a világ egyetlen olyan települése, amely két kontinensen (Európában és Ázsiában) terül el. 2000 éven át három nagyhatalmú birodalom, a (kelet-)római, a bizánci és az oszmán birodalom fővárosa volt. Több mint 500 éves fedett piaca 64 utcát ölel fel, ahol több mint 4000 üzlet és 22 ezer bejárat található. Ez a város a végállomása az először 1883-ban útnak indult Orient Expressznek is.

Ő akarja

Az utóbbi években mind népszerűbb lett az ország égei-tengeri, illetve földközi-tengeri - török Riviéraként is emlegetett - partvidéke a nyaralók körében. Az itt kiépült szállodaközpontok többsége nyugati színvonalú elhelyezést biztosít a turisták számára, a spanyol vagy a francia Riviéra áraihoz képest jóval kedvezőbb áron. Az Izmirbe, Bodrumba, Kusadasiba, Marmarisba, Antalyába és Alanyába, illetve környékükre látogató turisták nem csak a kedvező éghajlat és a festői tengerpartok előnyeit élvezhetik, hanem a térség számos kulturális és természeti értékét is. A népszerű tengerpartok közül kiemelkedik például a Dalyan közelében található 7 kilométer hosszú homokos föveny, amelyet előszeretettel neveznek Teknőspartnak is, az itt költő álcserepes teknősök miatt, vagy az Európában egyedülálló fövennyel rendelkező a Gökovai-öböl egyik kicsi szigetén található Cleopátra-part, ahol fehér kaviárhoz hasonló homokon ejtőzhetnek a turisták.

A világ egyik legértékesebb szőnyegét is Törökországban láthatjuk. A Mevlana múzeumban őrzött kárpit négyzetcentiméterenként 144 csomóból áll.

Törökország, a kifinomult

A legenda szerint Noé bárkáján az utolsó fogás egy több mint húszféle hozzávalóból készült puding volt. Ezt a mai napig felszolgálják a török éttermekben. A törökök ismertették meg Európával a kávét. A magyar konyhára - szerb közvetítéssel - már a 150 éves török hódoltság idején is nagy hatással volt a török konyha. Noha egyes elemei Közép-Ázsiából származnak, számos ételt egyszerűen átvettek a térségben korábban uralkodó kultúráktól - a görögtől, az arabtól -, így nagyban hasonlít a Födközi-tenger keleti medencéjében lévő országok konyhájához.

A legkedveltebb török étel vitathatatlanul a kebab és különböző változatai. A grillezett - leginkább bárány - húst általában szendvicsben árulják, kenyér vagy pita (lepény) között. Európában igen népszerű és szinte egyedüli változata, amikor a pitában kínált grillezett bárány-, marha- vagy szárnyashús mellé salátát és különböző szószokat tesznek. Érdekes módon ezt Németországban találták fel 1971-ben, így sokak szerint német ételnek tekintendő. A világban általában döner kebabként emlegetett ennivalót itthon görög nevén, gyrosnak hívják.

Kiemelendők a különböző édességek. A különlegesen édes, általában mogyoróval vagy pisztáciával és nagyon-nagyon sok cukorral vagy mézzel készített baklava eredete egyesek szerint az asszírokig nyúlik vissza, manapság Albániától Perzsiáig, Örményországtól Boszniáig része az adott ország konyhájának, mindenhol hasonló néven. A baklavi amúgy arabul mogyorót jelent, és a törököknek van miből baklavát készíteniük: a világ mogyorótermésének 70 százalékát Törökország adja. Az oszmán időszakban a szultánok kedvenc édessége a baklava volt, méz- és mogyorótartalma miatt afrodiziákumként tartották számon. Talán innen ered, hogy manapság előszerettel nevezik különböző változatait a török piacokon "török viagrának".

Ballai Vince - Sáling Gergő