Megindulnak a törökök az EU felé

Hosszú huzavona után jutottak megegyezésre az EU külügyminiszterei hétfőn arról, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal - írja a BBC News. Hétfőn este a török kormány is rábólintott az új feltételekre. A késve elfogadott megállapodás miatt elhalasztották a csatlakozási tárgyalások délután 5 órára tervezett megnyitóját. A sokak által ellenzett török csatlakozás kapcsán az [origo] összegyűjtött néhány érdekes adatot Törökországról, amelyek segíthetnek eldönteni, jó vagy inkább rossz a török EU-csatlakozás.

A sokak által ellenzett török csatlakozás kapcsán az [origo] összegyűjtött néhány érdekes információt, amelyek segíthetnek eldönteni, jó vagy inkább rossz a török tagság. Ön mit tart fontosabbnak? Azt, hogy ne legyen az EU tagja egy olyan ország, ahol az emberi jogokat megsértik, a cégek 23 százaléka korrupt és a világon a legtöbb fémhulladékot halmozzák fel? Esetleg már megbocsátotta a 150 éves török megszállást és azt szeretné, ha az Unió tagjai lennének a törökök, akik behozták Európába a kávét és a tulipánokat, akik közül a Mikulás származik és akiknek a viagra egy édességet jelent? Ismerje meg közelebbről Törökországot!

Törökország, az ősellenség

Már az 1526-os mohácsi vereség is felért egy katasztrófával, de Buda 1541-es elfoglalása végleg megpecsételte Magyarország sorsát, az ország három részre szakadt. A török területeken nem csak a háborúk voltak jellemzőek, de a török hűbéri rendszer bevezetése miatt a gazdasági fejlődés is lelassult. A magyarokra súlyosabb adókat vetettek ki, mint a törökökre, csak azért, mert nem voltak muszlimok. Innen származik a harácsolni szavunk is, ami egy, kifejezetten a nem muszlim lakosságtól szedett adóból, a harádzsból származik. Budát csak 1686-ban tudták visszavenni a keresztény seregek.

Törökország, a szeméthalom

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) adatai szerint Törökország a világ legnagyobb fémhulladék-felvevő országa, még Kínánál is több fémtartalmú szemetet halmoznak fel itt. Sok más adat is elgondolkoztató. A vásárlóerőn számolt egy főre jutó GDP 7400 dollár, amivel Törökország csak 101. a világrangsorban. Nem csak a világátlagtól (8800 dollár) marad el, de olyan országok előzik meg, mint Botswana vagy Thaiföld.

A World Economic Forum fejlettségi listáján is csak 66. Ugyanezzel az eredménnyel a már majdnem biztos EU-tag Romániát egy hajszállal megelőzi, de például Namíbia vagy Kazahsztán simán maga mögött hagyja, nem is beszélve Horvátországról, amelynek csatlakozását egyelőre politikai okból lebegteti az EU. A munkanélküliság 9,3 százalék, és a foglalkoztatottság, ha minimális mértékben is, de folyamatosan csökkent az elmúlt években. A lakosság 20 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. A Világbank felmérése szerint a korrupció a vállalatok 23 százalékát érinti.

A Gazdaság Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint itt a legkevesebb az egy főre jutó praktizáló belgyógyászok száma, ezer emberre csak 1,3 jut. Törökországban kapnak a világon a legkevesebben új szívet azon országok közül, ahol végeznek ilyen beavatkozást. Egymillió emberre csak 0,08 szívátültetés jut. Az UNESCO adatai alapján itt a legalacsonyabb 5 éves korban a várhatóan tanulással töltött évek száma, a gyerekek 15 évesen már nem gondolnak dolgozatokra és tanárokra.

Törökország, a jogtipró

2004-ben eltörölték ugyan a halálbüntetést, idén pedig a nők egyenjogúságának minden korábbinál látványosabb példáját szolgáltatva nőt választottak a török alkotmánybíróság élére, Törökországban nincsenek rendben az emberi- és szabadságjogok. Bár a törvényekből az EU elvárásainak megfelelően törölték a nőket nyíltan diszkrimináló intézkedéseket, az asszonyok nagy részét rendszeresen éri bántalmazás, a családokon belül megszokott gyakorlat a nemi erőszak és a feleség verése - írja Törökországról szóló jelentésében az Amnesty International. Nem ritka a nők erőszakos halála vagy a kikényszerített öngyilkosság sem. Rengeteg családon belüli bántalmazást ki sem vizsgálnak. Jellemző a női jogok semmibevételére, hogy 2004-ben egy asszonyt azért nem vettek fel az egyik török egyetemre, mert - egyébként a kulturális és vallási szokásoknak megfelelően - fejkendőt viselt.

Bár a Human Rights Watch jogvédő szervezet szerint Törökországban egyre kevésbé kell attól tartaniuk az ellenzéki politikusoknak és újságíróknak, hogy börtönben végzik egy-egy kifogásolható kijelentésért, a szólásszabadsággal még továbbra sincs rendben minden. Orhan Pamuk, az egyik legismertebb török író azért kaphat három év börtönt, mert egy svájci lapnak "a törökség rossz hírét keltette". Pamuk ugyanis nyíltan beszélt az 1915-ös örmény népirtásról, amelyet a török kormány nem ismer el, annak ellenére, hogy álláspontja megváltoztatására már az EU is felszólította.

Ők nem akarják

Az elmúlt évek szigorú kormányzati intézkedései ellenére Törökországban továbbra is bevett gyakorlat a kínzás. Az Amnesty szerint hiába hirdettek zéró toleranciát, a rendőrségek elégtelen felügyelete miatt a gyanúsítottak többsége fizikai bántalmazásnak van kitéve.

Törökország gyakorlatilag megszállás alatt tartja Ciprus északi részét is. A 3355 négyzetkilométeres, 190 ezer lakosú terület hivatalosan önálló állam ugyan, az Észak-Ciprusi Török Köztársaság gyakorlatilag mindenben Törökországtól függ. Az államot egyedül Ankara ismeri el.

Bár a török állami televízió 2004-ben megkezdte a kurd nyelvű sugárzást is, a műsorok elég rövidek, és érdekesnek sem igazán nevezhetők jogvédők szerint. Ráadásul még mindig nem engedte át a török legfelsőbb bíróság azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tenné a kurd rádióadások beindítását is. Ez azonban csak apróság a kurd sérelmek között. Az ország délkeleti részéből származó közel egymillió elűzött falusi kurd negyede a mai napig nem térhetett haza. Rengetegen már nem is térnek haza, mert nyomtalanul eltűntek vagy meghaltak a török biztonsági erőkkel folytatott összetűzésekben.

Törökország, az idegen világ

Gyakran elhangzik az az érv a török csatlakozás mellett, hogy Európa stratégiai érdeke a török EU-csatlakozás. Épp azonban a török csatlakozással kerülne meglehetősen furcsa helyzetbe az EU földrajzilag és kulturálisan is. A török csatlakozással egy olyan ország kerülne be az Unióba, amelyiknek csak elenyésző töredéke fekszik Európában, igazából Ázsiában terpeszkedik. Olyan országokban létesülhetnének EU-s határátkelők, mint Irán, amellyel 499, Irak, amellyel 352 és Szíria, amellyel 822 kilométeres határa van Törökországnak.

Bár a török alkotmány kimondja a vallásszabadságot, az Egyesült Államok ankarai nagykövetségének 2004-es jelentése szerint a gyakorlatban sokszor diszkriminálják a nem muszlim embereket a hivatalokban, egyetemeken. A török lakosság 98 százaléka muszlim, azaz a török csatlakozással körülbelül 68 millió iszlám hívő kerülne az EU-ba. Jelenleg a legtöbb muszlim Franciaországban él az Unión belül, de ott sem haladja meg számuk a 6 milliót.