Ázsia

Iraki merényletekről, lefejezésekről és kínzásokról szóló képek rémisztgették a világot. Délkelet-Ázsiában tízezreket ölt meg a szökőár. Afganisztánban és Indonéziában először tartottak elnökválasztást, míg Indiában visszatért a hatalomba Gandhi pártja. Arafat meghalt, a Szaúd családnak pedig az al-Kaidával gyűlt meg a baja.

Az év legszörnyűbb természeti katasztrófája az év végén érte Dél-Kelet-Ázsiát. Thaiföldön, Indiában, Sri Lankán és Indonéziában több mint húszezer ember életét követelte egy szökőár. Milliók vesztették el otthonaikat az óceán alatti földrengés keltette hatalmas hullámok miatt.

Afganisztánban megtartották az állam történetének első elnökválasztását. A győztes Hamid Karzai lett, akit a tálib kormány megdöntése után egy németországi konferencián jelöltek ki a nyugati hatalmak az ország vezetésére. A választások tisztaságát a helyiek többsége is elfogadta, bár igazi ellenőrzésre nem volt lehetőség, mert a nemzetközi megfigyelők féltek belépni Afganisztánba. Afganisztán a NATO katonai megszállása alatt áll, elvben Karzai kormánya vezeti, de a valóságban a helyi hadurak befolyása a döntő az ország legnagyobb részén. Továbbra is az elvben tiltott ópiumtermesztés jelenti a legfontosabb bevételi forrást, és a tálib ellenállás sem szűnt meg. Januárban Hegyi Vihar néven az amerikai hadsereg egy komoly bevetést indított ellenük. Oszama bin Laden továbbra sincs meg, idén többször is üzent a világnak. Nyáron békét ajánlott azoknak a nyugati országoknak, amelyek kivonulnak Irakból és általában a Közel-Keletről, télen pedig hazáját, Szaúd-Arábiát szólította fel a kormány megdöntésére.

Szaúd-Arábiában nehéz helyzetbe került az állam megalakulása óta teljhatalommal kormányzó királyi család. Az USA egyik legfontosabb szövetségesének számító országban megerősödött az al-Kaida. A világ legnagyobb olajtermelője nem engedte, hogy az iraki háború miatt nagyon magasra emelkedjen az olaj ára, és megtűrte az amerikai katonai bázisokat is területén. A szaúdi szélsőségesek a kormány intézményei és nyugati civilek ellen is több véres merényletet követtek el az idén, közülük a legsúlyosabb egy hobári, nyugatiaknak készült lakópark megtámadása volt.

Irán egész évben atomprogramjáról vitatkozott a fél világgal. A vallási kormányzat alatt lévő országban az év eleji választásokon nem engedték elindulni a reformpárti képviselők többségét. A konzervatív fordulatot tovább erősítette, hogy Iránnak nagy befolyása van az iraki síitákra is, és ez növeli tekintélyét. Miközben az USA tömegpusztító fegyverek kifejlesztésével vádolta Iránt, az európai nagyhatalmak a békülékenyebb tárgyalásokhoz ragaszkodtak. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség talált gyanús dolgokat Iránban, de azt nem mondta ki, hogy tényleg atombombát gyártanak ott. Irán pedig hol engedett, és bezárt bizonyos üzemeket, hol pedig tiltakozott. Iráni határőrök idén elfogtak nyolc brit katonát az iraki határnál, akiknek elvették felszerelésüket, majd néhány nap múlva szabadon engedték őket.

Pakisztánban továbbra is tartja magát Pervez Muszarraf elnök rendszere, annak ellenére, hogy a volt puccsista főtisztet nyugati elhajlással vádló terrorszervezetek próbálják megbuktatni. Válaszul a pakisztáni hadsereg saját területein komoly tisztogató akciókat szervezett, nyugat-ellenes radikálisok bázisait támadva. Muszarraf azt is elérte, hogy módosítsák az alkotmányt annak érdekében, hogy a következő ciklusban is vezethesse Pakisztánt.

Manmohan Singh, India első szikh vallású miniszterelnöke

Indiában visszaszerezte a hatalmat a Kongresszus Párt, amely a függetlenség kivívásától 1996-ig vezette a hatalmas országot. A világ legnagyobb demokartikus választása közel egy hónapig tartott, és a győztesek ismét egy Gandhi rokont állítottak kampányuk középpontjába. Sonia Gandhit azonban hiába várta a világ és India közvéleménye miniszterelnöknek, a győzelem után bejelentette, hogy nem vállalja a kormányzást. Gandhi leszármazottját elsősorban azért támadták, mert olasz felmenői is vannak, és valószínűleg ezért mondott le a kormányzásról. Helyette az ország történetében először egy szikh származású politikus lett a miniszterelnök. Az új, az előző kormányoktól balra álló vezetés tovább folytatta a béketárgyalásokat Pakisztánnal, és az év végén több tízezer indiai katonát vontak ki a vitatott Kasmír tartományból.

A világ második legtöbb embert megmozgató választása az indonéziai volt. Az ország történetének ez volt az első közvetlen elnökválasztása, és ez volt az első olyan választás, amikor nem robbantottak fel sehol sem szavazókat, és a csalás gyanúja sem merült fel. Az új elnök egy volt katonatiszt, Susilo Bambang Judhojono lett, aki az indonéz titkosszolgálatokat felügyelő miniszter volt még tavaly, a kilencvenes évek közepén pedig ENSZ-katonaként szolgált Bosznia-Hercegovinában. Indonéziát idén is érte is komoly terrortámadás: Dzsakartában felrobbantották az ausztrál nagykövetséget.

Észak-Korea és az egész világ szemben állása idén sem enyhült. Az atomprogram leállításáért hiába ígért sok pénzt Amerika és Dél-Korea, a hatoldalú (Kína, Oroszország, Japán, USA és a két Korea) közti tárgyalások idén sem vezettek semmilyen eredményre sem. Annyi gesztust tett a sztálinista vezetés, hogy elengedett több olyan japánt, akiket még a hetvenes években raboltak el, hogy nyelvet tanítsanak a titkosszolgálat embereinek. Elengedtek egy volt amerikai katonát is, aki még az ötvenes években dezertált egységétől. A tavalyi éhínség után idén is szörnyű katasztrófákról érkeztek hírek Észak-Koreából. Egy felrobbant vegyi üzem, egy hatalmas vasúti szerencsétlenség és egy ismeretlen okokból keletkezett hatalmas kráter képe rémisztette a világot.

Ausztráliában az iraki háborút támogató jobboldali kormány megnyerte a választásokat.