Ázsia

Iraki merényletekről, lefejezésekről és kínzásokról szóló képek rémisztgették a világot. Délkelet-Ázsiában tízezreket ölt meg a szökőár. Afganisztánban és Indonéziában először tartottak elnökválasztást, míg Indiában visszatért a hatalomba Gandhi pártja. Arafat meghalt, a Szaúd családnak pedig az al-Kaidával gyűlt meg a baja.

Az izraeli-palesztin válság új fordulatot vett az idén. Az eddigi, a békét megegyezéshez kötő politika után Ariel Saron izraeli miniszterelnök az egyoldalú lépéseket választotta, hogy így teremtsen kényszerhelyzetet, amelyből szerinte béke következhet. Saron mellé állt az USA ebben a tervben, de saját szövetségesei még cserben hagyhatják őt, hiszen pártjában és kormányában is sokan élesen ellenzik rendezési tervét. Ezért várhatóan jövőre nagykoalíciós kormány alakul, az ellenzéki Munkapárt részvételével. Saron azt ígérte, hogy 2005 januárjában egyoldalúan kiürít 21 gázai zsidó telepet. Itt néhány ezer telepes él több százezer palesztin között. Idén tovább épült a zsidókat palesztinoktól elválasztó kerítés.

A palesztin öngyilkos akciók idén is folytatódtak, rengeteg civil életét kioltva. A megtorlás is hasonló volt az eddigi gyakorlathoz: a támadók házait az izraeli katonák lerombolták. Idén az utóbbi idők legnagyobb fejvadász akcióit szervezte az izraeli kormány: egymás után végezték ki a Hamász nevű radikális palesztin szervezet vezetőit. Márciusban Jaszin sejket egy helikopterről lőtték ki. A terrortámadások szervezéséről is ismert, de a palesztinok között rendkívül népszerű sejk temetésén kétszázezer ember tüntetett. A következő hónapban lelőtték Jaszin sejk utódját, majd májusban egy következő Hamász vezetővel is végeztek. Júniusban a Hamász akkori legmagasabb rangú tagját és az al-Aksza Mecset Mártírjai nevű szervezet vezetőjét is megölték. Októberben már szír területen végeztek izraeli ügynökök a Hamász következő vezetőjével. Ezzel a terrorszervezet teljes vezérkarát likvidálták az idén.

Az év végén meghalt Jasszer Arafat, a palesztin függetlenségi mozgalom vezetője. Arafat évtizedek óta vezette a felkelést, sokszor terrorista eszközökkel. Ehhez támogatást kapott a kommunista országoktól, például a román titkosszolgálattól, és az arab országoktól is. 1994-ben Nobel békedíjat kapott, majd a Palesztin Autonóm Terület elnökévé választották. Az utóbbi években befolyása megrendült, mert egyre komolyabb belharcok törtek ki a rivalizáló palesztin csoportok között, Izrael pedig 2002 óta nem volt hajlandó tárgyalni vele. Idén nyáron megpróbálta egy közeli rokonát a palesztin biztonsági szolgálat élére állítani, ekkor majdnem kitört a polgárháború a palesztinok között, és Arafat kénytelen volt visszakozni. Izrael sikkasztással és illegális fegyverkereskedelemmel is vádolta. Arafat élete utolsó napjait egy párizsi kórházban töltötte, napokig élet és halál között. Utódjáról januárban választásokon döntenek. Izrael nem engedte, hogy kívánságának megfelelően Jeruzsálemben temessék el.