Egész Európát fenyegetik a terroristák

A márciusi 191 halálos áldozattal járó madridi merényletek bebizonyították, hogy Európa is könnyen az iszlám szélsőségesek célpontjába kerülhet. A madridi merényletek után - és előtte is - több európai nagyvárost, vagy országot ért valamilyen terrorfenyegetés, ez lehetett valamelyik szélsőséges csoport vezető tagjának fenyegetőző nyilatkozata, de ennél sokkal konkrétabb példák is előfordultak.

Olaszországot már tavaly december elején figyelmeztette az izraeli titkosszolgálat, hogy karácsony táján merényletekre készülnek iszlám szélsőségesek, jóllehet Rómában és az olasz nagyvárosokban ebből a szempontból békésen teltek az ünnepek. Konkrétabb eset volt azonban azoknak az észak-afrikai származású terroristáknak a februári letartóztatása, akik állítólag a milánói metró Duomo katedrális alatti megállója és a cremonai katedrális ellen terveztek merényletet. A háromfős terrorista sejt egy cremonai mecsethez volt köthető.

Márciusban ugyancsak egy Milánó elleni támadás terveire derült fény. Legalábbis egy volt tunéziai zenész vallomása szerint, aki állítólag kapcsolatban állt nemzetközi terrorista szervezetekkel. Az olasz sajtóban csak Ahmedként emlegetett férfi azt állította, hogy a milánói főpályadvar, a rendőrkapitányság, a carabinerik kaszárnyája, a katonai parancsnokság, a mondragonei amerikai bázis, sőt a római szenátus épülete is felmerült mint lehetséges célpont.

Ezek a merényletek azonban csak a tervezés szakaszáig jutottak el, a titkosszolgálatok még idejében közbeléptek. Más a helyzet azonban Franciaországban, ahol sikerrel helyezett el bombákat vasútvonalak mellett a titokzatos "AZF-csoport", igaz nekik feltehetően nincs sok közük az al-Kaida eszméje által megfertőzött iszlám robbantókhoz, vállalkozásuk, úgy tűnik üzleti alapú, és a terrortámadások miatti félelemhullámot igyekeznek meglovagolni.

A társaság tavaly decemberben jelentkezett a francia belügyminisztériumnál és nem kevesebb, mint négymillió eurót és egymillió dollárt követelt cserébe azért, hogy nem robbantja fel a vasútvonalak mentén állítólag elhelyezett kilenc bombát, melyek közül egyet az ő útmutatásaik alapján meg is találtak a hatóságok, egy másikat pedig a vasúttársaság egyik éber alkalmazottja fedezett fel. Ekkor döntött a kormányzat úgy, hogy megadja a pénzt a csoportnak. Erre azonban különböző nehézségek miatt nem került sor, viszont őrizetbe vettek három személyt, akik a pénzátadás helyszíneként megjelölt repülőterek közelében ólálkodtak. A csoport múlt hét csütörtökön jelentkezett utoljára, amikor is különböző nehézségekre hivatkozva ezt közölték, hogy egyelőre felfüggesztik fenyegetéseiket, de visszatérnek.