Hadat visel a szaúdi rendszer ellen is az al-Kaida

Az első reakciók szerint az al-Kaida követhette el az öngyilkos merényleteket Rijádban. A hálózat régóta nem csak az USA ellen visel hadat, de célba vette a szaúdi rezsimet is. Az elmúlt hetekben jelezte az al-Kaida, hogy nagyszabású merénylet elkövetésére készül.

A mostani merényletnek kettős célja volt: egyszerre sebezte meg az USA-t és Szaúd-Arábiát. Ugyanis nem csupán a nyugati polgárok vagy érdekeltségek lehetnek az al-Kaida célpontjai. A hálózat tagjai és szimpatizánsai a szaúdi rendszert is ellenségüknek tekintik, és az uralkodó család megdöntésére törekednek.

Oszama bin Laden, az al-Kaida vezetője is - akinek sorsáról a 2001. szeptember 11-i merényletek óta nem tudni közelebbit - többször bírálta a rijádi rezsimet. Az emigrációban működő szaúdi ellenzéki csoportok egy része azért támogatja bin Ladent és az al-Kaidát, mert közös ellenségüknek tekintik a rijádi királyi családot.

Nyolc hónap alatt 4 hivatalos személyt - köztük városi rendőrfőnököt - öltek meg ismeretlenek Szaúd-Arábia északi részén. Az iszlámista radikálisok a monarchiával való fegyveres konfrontáció mellett döntöttek, közölte a londoni székhelyű szaúdi ellenzéki csoport, a Mozgalom az Arábiai Iszlám Reformokért. A mozgalom szerint az elmúlt fél évben "legkevesebb kilenc alkalommal" csaptak össze a radikálisok és a rezsim fegyveresei.

A lappangási idő vége

A rijádi merénylet - amennyiben valóban az al-Kaidához kötődő csoport követte el - azt is jelzi, hogy a hálózat valamennyire képes volt rendezni sorait.

A 2001. szeptemberi támadásokat követő hadjárat súlyos veszteséget okozott a korábbi struktúrának, ám vagy azt nem sikerült elég alaposan szétzilálni - olyannyira nem, hogy jelentős kapacitással rendelkező sejtek maradtak érintetlenül -, vagy pedig új végrehajtókat toborzott a hálózat.

Az al-Kaida szóvivőjeként nyilatkozó személy szerint ez utóbbi történt. Az al-Kaida új struktúrát dolgozott ki, és az új tagokat nem ismerik a korábbi vezetők, így az amerikai hírszerzők sem tudhatnak meg róluk semmit - állította Tabet bin Kais, aki e-mailben jelentkezett az al-Madzsala lapnál.

Az "új szóvivő" jelezte, hogy az al-Kaida csapása "elkerülhetetlen", és annak méretét a 2001. szeptember 11-i támadásokhoz hasonlította. Nem tudni egyelőre, a rijádi merényletre célzott-e.

Az iraki háború idején az al-Kaida nem volt lépéskényszerben: a terrorhálózat mítoszát maga az USA táplálta az iraki válsággal. Washington a bagdadi rezsim megdöntését egyrészt a tömegpusztító fegyverek felkutatásával igazolta, ugyanakkor retorikájában legalább ennyire hangsúlyosan jelen volt a nemzetközi terrorizmus elleni harc is: a Bush-adminisztráció szerint Szaddám Huszein kapcsolatban állt bin Laden hálózatával.

Amíg tehát tartott az iraki válság, majd a háború, az al-Kaidát rendszeresen megemlítették, így a csoportnak nem kellett cselekednie.

Az iraki háború vége, valamint az iszlám világban érzékelt harag, elkeseredés, kiábrándulás és Amerika-gyűlölet azonban megteremtette a feltételeit annak, hogy a hálózat valamelyik sejtje terrortámadást hajtson végre.