Mukhlif A. Yasin szerint nem tett jót az iraki-magyar kapcsolatoknak a döntés, hogy iraki ellenzékieket képezzen ki az amerikai hadsereg Taszáron. "Országaink kapcsolata a hatvanas évek óta nagyon jó", mondta a nagykövet. "Ezért nem vártunk ilyen döntést. Irak tiszteli a nemzetközi jogot, és nem avatkozik más államok belügyeibe". Bagdad a taszári kiképzésre úgy tekint, mint "belügyeibe való beavatkozásra", mondta az iraki nagykövet.
Diplomáciai úton tudatták véleményüket a magyar féllel. További lépéseket nem terveznek a nagykövet szerint.
Irak ellen "lélektani hadviselést is folytatnak, és a taszári kiképzés is a nyomásgyakorlás része", mondta Mukhlif A. Yasin.
A nagykövet szerint Franciaország, Németország és Oroszország megakadályozzák, hogy a Biztonsági Tanács jóváhagyja az Egyesült Államoknak az erő alkalmazását. Az interjú elkészülte után jelentették be a külügyminiszterek - Dominique de Villepin, Joschka Fischer és Igor Ivanov -, hogy A három állam nem engedi meg olyan határozat elfogadását, amellyel az ENSZ felhatalmazást adhatna egy Irak elleni háborúra.
Azonban az USA felhatalmazás nélkül is kész támadni és ezzel, véli a nagykövet, kockára teszi a világszervezet hitelét: Washington a "világbékét veszélyezteti".
Irak szerint az ENSZ azért jött létre, hogy - tiszteletben tartva a tagállamok önállóságát és szuverenitását - a vitákat békésen oldják meg. Az állandó BT-tag Washington, mondja a nagykövet, több mint egy éve hirdeti, hogy kész önállóan is fellépni az iraki rendszer ellen.
Mukhlif A. Yasin szerint az USA a háborúval az iraki nyersanyagot és természeti kincseket akarja megszerezni.
Távlati céljai között pedig a "Közel-Kelet térképének újrarajzolása" is szerepel, és ehhez Irak jó kiindulási pont. Irak gyenge, és az USA "tudja, hogy nincsenek tömegpusztító fegyvereink", mondta a nagykövet.