Az angol nyelv ráver a franciára az EU-ban

Egyre inkább előtérbe kerül az angol nyelv a francia rovására az Európai Unió belső életében. Az angol előretörés elsősorban az 1995-ben csatlakozott országoknak - Ausztria, Svédország és Finnország - köszönhető, de a most csatlakozásra váró államokban is többnyire az angolt beszélik többen. Egyesek szerint az angol dominánssá válása magát az EU-t is veszélyezteti, mivel ezzel egyetlen gondolkodási séma jut uralomra.

Az EU-n belüli változások egyébként csak azt tükrözik, ami a tagországokban is történik. Bár ma nagyjából ugyanannyi európai (65 millió) beszéli anyanyelvként az angolt, mint a franciát, mindazon EU-államokban, ahol nem angol az anyanyelv, a középiskolások 92 százaléka ezt tanulja, míg a franciát csak 33, a németet pedig 13 százalék akarja elsajátítani.

Habár nemrégiben a berlini és a párizsi kormány hatalmas pompa közepette újította meg a két ország 40 évvel ezelőtt kötött barátsági szerződését, s ennek keretében ígéretet tett egymás nyelveinek kiemelt oktatására iskolarendszerükben, egyre kevesebb francia gyerek tanul németül, s német diák franciául.

A helyzet ugyanez a csatlakozni akaró országokban: Románia az egyedüli kelet-közép-európai ország, ahol több középiskolás tanul franciául, mint angolul - egyébként mindenütt Shakespeare nyelve áll nyerésre. Ebben az országcsoportban a lakosságnak csupán 4 százaléka beszél jól-rosszul franciául, az angolnál 16 százalék ugyanez az arány, s a gallok nyelvénél általában még a német is elterjedtebb.