Életbe lépett az EU reformja

Számos érdekes intézményi és döntéshozatali reformot vezet be a február elsején életbe lépett Nizzai Szerződés. A legendásan kínkeservesen kialkudott dokumentum a bővítés utáni időkre érvényes intézményi rendelkezéseken túl számos új területen korlátozza a tagállami vétó lehetőségét, pontosítja a megerősített együttműködés fogalmát, igyekszik segíteni a túlterhelt közösségi bíróságokon, és intézményesíti a tagállamokkal szembeni fellépés módját, amennyiben valamelyikük megszegné polgárai alapvető jogait. Az alábbiakban a Bruxinfo uniós hírügynökség áttekintését közöljük a Nizzai Szerződésről.

A minősített többségi döntések kiterjesztése a vétójog rovására

Elemzők általában felemásnak nevezik a vétójog csökkentésében a legutóbbi kormányközi konferencián elért eredményeket. Ami a serpenyő egyik nyelvét illeti, az új szerződés több mint új 30 cikkelyre kiterjesztette a többségi szavazást. Ugyanakkor számos, az integráció szempontjából kulcsfontosságúnak tartott területen (adózás, szociális politika, kohéziós politika, kereskedelem) fennmarad a nemzeti vétójog. Bár megfigyelők hozzáteszik, hogy az Európai Bizottság túlzottan ambiciózus tervekkel futott neki a kormányközi konferencia záróakkordjának, amelyek nem tükrözték a realitásokat.

A minősített többségi döntések rendszere 2004 november 1-től változni fog. A jövőben a minősített többség akkor lesz elérhető, ha a döntés megkapja a minősített többségi döntéshez szükséges szavazatmennyiséget és a tagállamok többsége is jóváhagyja azt. A minősített többségi döntéshez minimum 232 szavazatra lesz szükség (az összes szavazat száma 321).

A jövőben az alábbi területeken szűnik meg a vétójog:
- Alapvető jogok: a tagállamok négyötöde megállapíthatja, hogy egy tagállam súlyosan megsértette-e a közös elveket (7-ik cikkely)
- A közös kül- és biztonságpolitikai (CFSP) megbízottak kinevezése
- A CFSP-t, valamint a bel- és igazságügyi együttműködést érintő nemzetközi megállapodások, ahol a minősített többségi döntést belső ügyekben már alkalmazzák
- Diszkrimináció-ellenes intézkedések
- A polgárok unión belüli lakóhely-változtatását megkönnyítő intézkedések (nem alkalmazandó útlevelekre, személyi igazolványokra, társadalombiztosítási intézkedésekre stb.)
- A külső határok átlépését érintő döntések. A Tanács dönt ha egyszer a határellenőrzésről létrejött a megállapodás
- Harmadik országból származó személyek utazási szabadságát érintő intézkedések - 2004 május 1-től
- A közös szabályok és alapelvek elfogadását követően a menekültügyi politika. 2004 májusától bevándorlási ügyekben is
- Polgári ügyekkel kapcsolatos bírói együttműködés (családjoggal kapcsolatos kérdések kivételével)
- Nemzeti hatóságok együttműködésének kérdése (2004 májusától)
- A Tanács arra "törekszik" majd, hogy 2004 májusától a vétójog lehetőség szerint megszűnjön a vízum, a menekültügyi és bevándorlási politika más területein is
- Nehéz gazdasági helyzetben lévő vagy természeti katasztrófa által sújtott tagok megsegítése.
- A Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) nemzetközi szinten való képviseletéről szóló döntések
- Az euró gyors bevezetését célzó lépések
- A szolgáltatások kereskedelmének bizonyos területeit érintő döntések
- Egyes szociális rendelkezések
- A tagországok ipart érintő akcióinak támogatása
- A strukturális alapok kivételével a gazdasági és szociális kohéziót érintő döntések
- A strukturális és kohéziós alap reformjáról hozandó döntések 2007 után
- Gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködés.
- Az EP-képviselők státusza, adózási kérdések kivételével
- Európai szintű politikai pártokkal kapcsolatos döntések
- A Tanács főtitkárának és helyettesének kinevezése
- Az Európai Bíróságon a bérekkel, nyugdíjakkal stb. kapcsolatos intézkedések
- Az Európai Bizottság elnökének és a Bizottságnak a kinevezése
- Halál vagy lemondás esetén az utód kinevezése
- Az Európai Bíróság eljárási szabályainak elfogadása
- Ugyanez az elsőfokú bíróság esetében
- Az EU Számvevőszék kinevezése
- A számvevőszék eljárási rendjének jóváhagyása
- A Gazdasági és Szociális Bizottság kinevezése
- A Régiók Bizottságának kinevezése
- A 2007-től induló EU-költségvetés pénzügyi rendelkezéseit érintő döntések

A fokozott vagy megerősített együttműködés

A fokozott együttműködésre már az Amszterdami Szerződés is elvileg lehetőséget nyújtott, de nagyon szigorú korlátok közé szorította a mechanizmus elindítását (a tagállamok például vétójoggal rendelkeztek). A fokozott együttműködés célja, hogy a jelenleginél jóval szélesebb tagsággal rendelkező és jellegéből következően heterogénebb EU-ban a tagállamok egy csoportja számára lehetővé tegye az integráció továbbvitelét, elmélyítését.

A Nizzai Szerződés nagy mértékben megkönnyíti a fokozott együttműködés megindítását, egyúttal világos garanciákat tartalmaz arra nézve, hogy a tagállamok kisebb csoportjának ilyen kezdeményezése nem kerülhet ellentétbe a közösség céljaival és érdekeivel. A jövőben a tagállamok többsége helyett minimálisan 8 ország kezdeményezheti az integráció új, mélyebb formáinak az elindítását (például ha tagállamok egy csoportja a jelenleginél jobban össze kívánja hangolni adópolitikáját). A kérelmet az Európai Bizottsághoz kell benyújtani, amelynek javaslatára és az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után a Tanács minősített többséggel dönthet annak engedélyezéséről.

A tagállamoknak ugyanakkor joguk lesz arra, ha az együttműködéstől nemzeti érdekeiket féltik, hogy a Tanácsnál "fellebbezzenek" a döntéssel szemben. A fokozott együttműködés ugyanakkor a brit, az ír és a svéd kormány ellenállása miatt nem terjedhet ki "katonai és védelmi jellegű kérdésekre". Mindez nem jelenti azt, hogy a jövőben az EU valamennyi katonai akciójában részt kell vennie minden tagállamnak.

Forrás: Bruxinfo