Koppenhága: nincs áttörés az első napon

Nem történt áttörés a koppenhágai történelmi jelentőségű EU csúcstalálkozón, ahol  az Európai Unió 15 tagállamának vezetői arról döntenek, hogy - az 1993 óta tartó közeledési folyamatot lezárva - 2004-ben csatlakozhat-e 10 közép-és dél-európai ország, köztük Magyarország a szervezethez, s e csatlakozásra milyen feltételek mellett kerül sor.

Jan Truszczynski, a Lengyelország EU-csatlakozási tárgyalásait vezető diplomata szerint "nagyon jó esélyek" vannak arra, hogy már a koppenhágai csúcs második napján, pénteken sikerüljön megállapodásra jutni a tizenötökkel.

A csatlakozási tárgyalások szempontjából meghatározó jelentőségű csúcs egyik nagy kérdőjele, hogy sikerül-e dűlőre jutniuk a tizenötöknek Lengyelországgal. A legnagyobb tagjelölt még a hét elején tartott külügyminiszteri szintű egyeztetéseken sem tartotta elfogadhatónak a dán elnökségnek a bővítés finanszírozásával kapcsolatos kompromisszumos javaslatcsomagját, s számos, részben technikai jellegű problémát vetett fel.

Truszczynski úgy vélekedett, hogy a végső egyeztetések nem "mindent vagy semmit" alapon folynak majd, mert az eddigiekben sem ez jellemezte a tárgyalásokat. Az egyik legfontosabb nyitott kérdéséről, az újonnan csatlakozó országok gazdáinak járó közvetlen mezőgazdasági támogatásokról azt mondta, hogy nem létezik valamennyi gazdálkodó számára egyformán kielégítő megoldás.

Az EU legutóbbi ajánlatában szereplő formula, amely szerint a gazdák a tagság első évében legfeljebb (nemzeti kiegészítéssel együtt) az uniós szint 45 százalékának megfelelő támogatáshoz jutnának, egyeseket kedvező versenyhelyzetbe juttathat, másoknak súlyos anyagi gondokat okozhat - állapította meg. Utalt ugyanakkor arra a már korábban is hangoztatott lengyel igényre, amely szerint az új tagországoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy eldönthessék, "mit csinálnak a saját pénzükkel", vagyis milyen mértékben egészítik ki nemzeti forrásokból az EU-tól kapott támogatásokat.