Elnökválasztás Szerbiában: szövetségesek egymás ellen

A szeptember 29-i választáson esélyes két elnökjelölt párharca folytatása annak a küzdelemnek, amely közel két éve jellemzi a szerbiai belpolitikát, és megakadályozza a mélyreható reformokat. Az új elnök megválasztása nem oldja meg a válságot, csupán új színnel gazdagítja majd a politikai káoszt. A rendezés nem kezdődhet el addig, amíg meg nem választják az új szerbiai és montenegrói parlamentet, illetve meg nem állapodnak a két tagköztársaság leendő együttműködéséről - Makai József jelentése Szerbiából.

Az egyetlen, aki nem fűz nagy reményeket megválasztásához, az SPS-es Zivojinovic. Az exszínész is tisztában van avval, hogy pártját szétverték.

A diverziót a jelenleg is az SPS elnökének mondott Slobodan Milosevic hági vádlott követte el.

Az SPS először őt akarta indítani a választásokon, ám az aláírásgyűjtéssel egy időben a választási bizottság véleményét is kikérték. A bizottság szerint Milosevic nem lehet az SPS elnökjelöltje, amíg a népírtás és háborús bűnök miatti peres ügyeinek lezárását várja összkomfortos magánzárkájában.

Milosevic ekkor levelet küldött az SPS vezetőségének, és meghagyta, hogy a szocialisták jelöltje Seselj, a SRS elnöke legyen. Milosevic szerint csak az ellenzék - az SPS, a SRS, valamint az Egyesült Baloldal (JUL) - közös jelöltjének van esélye megnyerni a választást. E három párt alkotta a nemzeti egység kormányát is Milosevic bukásáig.

A vezetés elvetette érvelését, és Zivojinovic jelöltségéről döntött.

Milosevic ezért vasárnap felmentette Mirko Marjanovic ügyvezető pártelnököt, és feladattal Bogoljub Bjelicat bízta meg. Marjanovicék első nyilatkozataikban nem ismerték el Milosevic döntéseit. Nem ez volt az első eset, hogy a párt szembefordult az elnökkel: a Branislav Ivkovic vezette frakció már elhagyta az SPS-t. Amennyiben Marjanovic nem ismeri el eltávolítását, akkor már három gerillacsoport küzd majd a szocialista párt romjain.

Kostunica részvételével a szerbiai elnökválasztási küzdelem feltehetően szoros lesz.

Ugyanakkor jóformán nem jelent automatikus megoldást semmire, csupán bevezetése lesz Szerbia újabb politikai változásainak: az elnökválasztás után például nem sokáig lehet halogatni majd az előrehozott parlamenti választásokat sem.

A szerb-montenegrói föderáció - vagy bármilyen más jellegű államszövetség - jövőjét sem csak a szerbiai politika határozza meg. Montenegróban októberben lesznek rendkívüli választások - melyek kimenetele bizonytalan: ott a függetlenségpárti és az uniópárti erők feszülnek egymással. A nemzetközi közösség támogatását most a Belgrádhoz hű erők bírják.

Ha Kostunica lenne az új szerbiai elnök, akkor utódlásáról is gondoskodni kell - a milosevici alkotmány szerint közvetlen választásokon.

A koszovói szerbek mindezt kisség rezignáltan nézik. "Nincs idejük velünk foglalkozni", mondja a hídőr. "Van más gondjuk elég."

A helyi szerb közösségnek az októberi koszovói helyhatósági választások sokkal fontosabbak, mint az, ki lesz Belgrádban az az elnök, aki protokolleseményeken fogadja, beszédeiben támogatásáról biztosítja őket, négyszemközt pedig széttárja a kezét, és elsimeri: nem tudja, mikor és hogyan rendeződik a nemzetközi protektorátus alatt lévő tartomány ügye.

Makai József

Szabadka, Belgrád, Mitrovica