Újra spanyol csizma a Petrezselyem-szigeten

A Biztonsági Tanácshoz fordul Marokkó, amiért Spanyolország szerdán hajnalban visszafoglalta a Perejil-szigetet. A lakatlan sziklákon július 11-én jelentek meg a marokkói katonák. A szigetet Marokkó és Spanyolország egyaránt sajátjának tekinti.

De miért kell bárkinek is a teljesen lényegtelen sziget, ahol a '60-as évek - a spanyol idegenlégiósok távozása - óta 50 éhes kecske küzd a túlélésért?

Marokkó szerint a szigetet a nemzetközi terrorizmus és az illegális migráció elleni harc keretében foglalták el. Az USA elleni szeptember 11-i támadások óta a kormányok előszeretettel igazolják cselekedeteiket a terrorizmus elleni kíméletlen hadjárattal.

Marokkó ugyanakkor az embercsempészet egyik gócpontja: Rabat ezért a sziget elfoglalása után kijelentette, hogy ott megfigyelő állást épít ki, hogy onnan védhesse Európát az illegális migrációtól.

Madrid szerint Marokkó azt akarta elérni, hogy más, a két ország között régebb óta meglévő különbségek napirendre kerülhessenek, például a halászati jogokról szóló vita.

A jelképes katonai erő képviselő marokkói katonák abban az időben érkeztek a szigetre, amikor a London és Madrid előrehaladott tárgyalásokat folytat a brit kézen lévő Gibraltár feletti közös igazgatásról. Spanyolország szerint azonban a szigetek ügye nem hasonlítható a Gibraltáréhoz, és nem a közös ellenőrzésről sem akart tárgyalni.

A sziget elfoglalása Rabat számára belpolitikai okokból is fontos lehetett. Marokkó kivette a részét az al-Kaida elleni hadjáratból - és ez a muszlim lakosságnak nem feltétlenül tetszik. A sziget elfoglalásával bizonyíthatta, hogy nem a nyugati kormányok bábja, hanem képes keményen képviselni az ország érdekeit.

M. J.