Kislexikon

 

angina pectoris
Magyarul koszorúérgörcs, melyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúér-szűkület áll. Szegycsont mögötti, rohamokban jelentkező szorító mellkasi fájdalom jellemzi, mely testmozgásra fokozódik, pihenés és nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik.

artéria
Verőérpálya, mely az oxigént és a tápanyagokat tartalmazó vért a szívből a szövetek felé szállítja. Az egészséges artériák hajlékonyak, rugalmasak és erősek. Idővel a verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik és merevvé válik.

atherosclerosis
Az érelmeszesedés legjellemzőbb formája az atherosclerosis. Ilyenkor az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később a kalciumlerakódás miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását.

endothel
A vérerek belső rétegét alkotó szövetféleség, mely nagyobb ereken kötőszövettel kötődik az alatta lévő simaizomhoz.

habos sejt
Olyan zsírban gazdag falósejtek (makrofágok), melyek monocitákból vagy simaizomsejtekből származtathatók.

HDL-koleszterin
Nevét az angol "high density lipoprotein" kifejezés kezdőbetűitől kapta, magyarul nagy sűrűségű lipoproteint jelent. 50 % fehérjét, koleszterint, trigliceridet és kevés foszfolipidet tartalmaz. A már lerakódott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba, ami ott lebomlik, ezért védi az érfalat az érelmeszesedés kialakulásától.

infarktus
Infarktuson általában a szívben bekövetkező kisebb vagy nagyobb ér elzáródását értjük, melynek során a szív nem jut elegendő oxigénhez, és a szívizomzat elhal. Oka a szívkoszorúér valamelyik ágának elzáródása. Ez rendszerint a koszorúér elmeszesedése következtében lép fel.

intima
A vérerek belső rétege.

kilomikron
A legnagyobb méretű és százalékos összetételben a legnagyobb lipidtartalmú lipoprotein, amely a táplálékkal elfogyasztott és felszívódott zsírokat szállítja el a bélből.

koleszterin
A koleszterin vízben nem oldódó, szteránvázas szerves vegyület. Számos, a szervezetünket felépítő molekula alkotórésze. Koleszterinből készül a hormonok egy része, másrészt fontos a sejtfal felépítésében. A koleszterint egyrészt táplálék formájában juttatjuk be a szervezetünkbe, másrészt a máj is előállítja.

LDL-koleszterin
A "low density lipoprotein" kis sűrűségű anyag, 45% koleszterint, trigliceridet, foszfolipidet és fehérjét tartalmaz. A koleszterint a májból szállítja a sejteknek, ha viszont túl sok termelődik, és a sejtek keveset használnak fel belőle, akkor a koleszterin lerakódik az érfalba, ezért az LDL-koleszterint "veszélyeztető koleszterinnek" is nevezik.

micellum
Vizes közegben megfelelő zsírkoncentráció és hőmérséklet hatására létrejövő zsírszerű képződmények, amelyek a koleszterin és a trigliceridek felszívódását segítik elő.

okklúzió
Az érelmeszesedés következtében kialakuló érelzáródás, amely lehet részleges vagy teljes. Az elzáródás dinamikus változása okozza a klinikai tünetek sokszínűségét.

plakk
Zsírokban gazdag törmelékanyag lerakódása az artériában.

rizikótényezők
A szívbetegség kialakulásának kockázatai, közéjük sorolható a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a túlsúly, a dohányzás, a stresszes életmód és a rendszeres testmozgás hiánya.

ruptúra
Az elmeszesedett érfal berepedése, melynek következtében érfali folytonossághiány lép fel.

tapasztalati képlet
Megmutatja, hogy egy-egy komponens hány atomja alkotja a molekulát (pl. H2O a víz tapasztalati képlete).

triglicerid
A táplálékkal felvett zsírok legfőbb alkotórésze, testünk zsírszövetei is legnagyobbrészt trigliceridekből állnak. Tartalék zsírként elraktározva a test legfontosabb energiaforrását jelenti. Nagy részben zsírból épül fel, csak kevés fehérjét tartalmaz. Kémiailag a glicerin három molekula zsírsavval képzett észterei. A szobahőmérsékleten szilárd trigliceridek a zsírok (sertészsír, vaj, margarin), a folyékonyak az olajok (étolaj). Mindegyikre más-más zsírsav-összetevő a jellemző.