BUDAPEST, NOVEMBER 13-ÁN

46. sz.

Az országgyűlés megszakítá tanácskozásait - időt engedve az adóügyi bizottságnak, hogy háborítlanul s teljes odaadással tanácskozhassék az adójavaslat felett, mielőtt a tisztelt ház elé kerülne. Ezen tanácskozások kétségkívül jelenleg általános érdeküknél fogva minden más politikai, közgazdászati és bárminemű kérdést háttérbe szorítanak. Ámbár felette unalmasak és kicsinyesek. A vita rendszerint parányi kérdések között forog s szorosan a részletek körül: miket kár is volt a miniszternek törvénybe foglalnia, sokkal célszerűbb lévén azokat saját intézkedési hatáskörének hagyni fenn.

Most aztán oda jutott velök, hogy a bizottság ezekre pazarolja idejét, s azon ismeretes tulajdonságnál fogva, hogy "ahány ember, annyi vélemény": a legidétlenebb indítványok és a legzöldebb módosítványok által tarkítva szűrődik át a minden szabályos rendszeréből kivedlett törvény a tárgyalások szűrőjén keresztül. Hogy rendszeres egészet nem fognak képezni, különösen a behajtás "miként"-jére vonatkozó intézkedések, azt prófétai előrelátás nélkül is könnyű dolog megjövendölni. Pedig ezen "mikéntje" a behajtásnak, mint már többször kiemeltem, nagyon lényeges dolog.

A behajtás módjára vonatkozólag felmerült vitából eddigelé, mint legfontosabb, azon kérdés merült fel: vajon megyei tisztviselők- vagy pedig a kormány által kinevezett közegekre bízassék-e az adóbehajtás?

Felvilágosodott ember, ki elfogulatlanul, menten minden mellékes megyei tradicionális szimpátiáktól, tekinti a dolgot, nem foghat e fölött habozni. Nevetséges volna az állam iránt hasonló hűséget és pontosságot várni az atyafiság-, sógorság- és komaságtól függő választott tisztviselőtől, mint a senkitől sem függő állami közegtől. Pedig az adóügy sikeres kezeléséhez szigorú pontosság és hűség kívántatik.

Hogy az adóügyi bizottság e felett még disputálhat is, már az mutatja, mennyire téveszté célját Ghiczy, midőn a behajtási módozatokat ahelyett, hogy saját magának tartotta volna fenn (mert tehette volna), egy sok-tagú testület szeszélyére a következőképp a parlamentre bízta.

Mielőtt az adóügyi tanácskozásokra még valószínűleg visszatérnénk - miután kimerítőbben csak későbben szólhatunk -, addig is lássuk röviden mindazt, ami a közvéleményt foglalkoztatja, miután ezt ismertetni időről időre olvasóinkkal, tartjuk lapunk főfeladatának.

A különféle bizottságok tárgyalásait, minő az adóügyin kívül a közlapok és alapítványok és Naszód-vidéki erdők ügyében és a zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottságok, már unni kezdi a közvélemény és a sajtó.

Sokkal inkább érdeklődik közigazgatási állapotunk iránt. - Közigazgatási állapotunk sanyarúsága oly égetővé vált immár, hogy minden körben felmerült az óhajtás azt javítani: mégpedig azáltal, hogy az egész rendszer megváltoztatásával a megyei tisztviselők is a miniszter által neveztessenek ki: mert míg a közigazgatási hivatalok választás útján töltetnek be, addig Magyarországban nem lesznek szakképzett hivatalnokok, s míg szakképzett hivatalnokok nem lesznek, hanem ahelyett értelmetlen s az állam iránt sok esetben ellenséges elemek, addig nem lehet jó közigazgatás: márpedig jó közigazgatás nélkül az állam fenn nem állhat.

Bármint ragaszkodunk is a megrögzött szokás folytán konstitúciónk ezen igaz hogy szép, de ma már tökéletesen lejárt jogához, miután eltörlése életkérdéssé vált, azt hiszem, senki sem fog habozni készséggel lemondani róla - ha tudja, hogy a lemondás hasznos gyümölcsöt hoz hazájának.

A középpárt nov. 9-én értekezletet tartott s elhatározta, hogy sem a jobb-, sem a baloldalhoz nem fog csatlakozni, hanem megmarad eddigi pártállásában. Jelen voltak Huszár Imre, gróf Károlyi Ede, gróf Csáky, Horánszky Nándor, Szomjas József, Horn Ede, b. Prónay Dezső sat. A pártnak jelenleg 21 tagja van. Tanácskozásait a Múzeum utca 5. számú házban fogja tartani.

/mikszath/20060420budapest.html/mikszath/20060421budapest.html