Magyarfoci '56: berni bénultság az olimpia útjában

Miért nem utazhatott Puskás Ferenc és a magyar labdarúgó-válogatott az 1956-os olimpiára, Melbourne-be? A távol maradás okát sokan politikai döntésnek gondolják (talán féltek a sok disszidálótól - nem alaptalanul), és valóban nem kizárólag szakmai érvek alapján mondták ki, hogy a focisták nem mehetnek. A háttérben a magyar labdarúgást - szervezetet és játékost egyaránt - lebénító vesztett világbajnoki döntő állt.

Szovjet fociarannyal zárt az olimpia
A melbourne-i olimpia zárónapjára esős idő köszöntött be. Ennek ellenére több mint 100.000 néző gyűlt össze a hatalmas Központi-stadionban, hogy szemtanúja legyen a labdarúgótorna döntő mérkőzésének Jugoszlávia és a Szovjetunió csapatai között és a hivatalos záróünnepségnek. Mindössze egy gólt láthattak.

Ennek a kijelentésnek némileg ellentmond az a tény, hogy a melbourne-i delegációnak nem volt tagja az 1955-ben, a Népstadionban a szovjetekkel szemben Európa-bajnoki aranyat szerző kosárlabda-válogatott, és a címvédő labdarúgócsapat sem. Mindez látszólag pénzügyi okokra vezethető vissza. A döntést nagyon hosszú és sokirányú vita előzte meg, és az utazás kérdése fontos, a magyar futballban 1954 óta lappangó problémákat is felszínre hozott.

Korabeli dokumentumok szerint az Országos Testnevelési és Sportbizottság "csak két sportág körében számít vitára, amennyiben azok nem mennek ki az olimpiára. Ez a labdarúgó- és a kosárlabdacsapat. a labdarúgásnál az a helyzet, hogy nincs olyan értéke az olimpiai bajnokság megnyerésének, mint más sportág olimpiai győzelmének, így nem lehet vállalni 23 fő kiutazását. A kosárlabdacsapat már nehezebb kérdés, mert egy Európa-bajnok csapatot kell itthon hagyni. De itt a helyzet, hogy legfeljebb csak a 3-4. helyre esélyes a magyar csapat. Tehát itt sem lehet vállalni 17 fő kiutazását."

Tiszta beszéd, csak persze a közönséggel nehéz ezt megértetni. Ezért is halogatták olyan - végzetesen - sokáig a döntést. A berni bénultság okozta tehetetlenkedés szomorú példája volt. Természetesen közrejátszott azért az is a tanácstalanságban, hogy a válogatott sorra rossz eredményeket produkált, a sztárjai pedig formán kívül voltak.

Amikor még Puskásék kiutaztatása is napirenden volt, az OTSB-nél úgy számoltak, 11 571 000 forintba fog kerülni a teljes olimpiai csapat felkészítése, az út pedig 3 874 500 "devizaforintot" kóstál. (jellemző módon a bevételi oldalon egy nem részletezett összeg, tízmillió forint szerepel.) Ez a kimutatás 1956 márciusában készült, és már májusban látszott, hogy bajok vannak a teljesíthetőséggel. Egyszerűen nem volt forrás, amiből fedezhették volna a labdarúgók utazását, és csak egy módon lehetett volna az egyensúlyt megteremteni, ha leállítják a bajnokságot, és külföldre küldik pénzt keresni a magyar csapatokat. Merthogy meghívás érkezett bőven, mind haszonnal kecsegtetve (bár akadt azért albán és szír igény is).