Magyarország - Csehszlovákia 2:4 - az első vereség a Népstadionban |
Dönteni nem sikerült. Hegyi Gyula, a sportbizottság elnöke júliusban okosabbat nem tud mondani: "labdarúgásban fel kell készülni, akár mennek az olimpiára, akár nem". Hegyi elemzése szerint amúgy is sima ügy az aranyérem. "Az olimpiai döntő csapatainak játékereje: Németország - NB I. második fele, Ausztrália - Budapest I. osztály, Bulgária - NB I., Kína - NB II., Anglia - NB II., USA - Budapest I. osztály, India - Budapest I. osztály második fele, Indonézia - megyei bajnokság, Japán - Budapest I. osztály, Thaiföld - megyei bajnokság, Törökország - NB I., Vietnam - megyei bajnokság." Egyiptom visszalépett, marad a Szovjetunió, Jugoszlávia és Magyarország. Mégsem kezdik el a tréningeket. Az utolsó jajkiáltás Sebes Gusztáv frissen leváltott szövetségi kapitányé: "a kérdést végre el kell dönteni, mert ha részt vesz a csapat, akkor a felkészüléshez hozzá kell kezdeni". Elhangzott két héttel a sorsolás és száz nappal az olimpia megnyitója előtt.
MTI, 1956. szeptember 1. "Az olimpiai labdarúgó torna első fordulójának sorsolását szombaton tartották meg Zürichben. Az első forduló párosítása a következő: Németország-Szovjetunió, Egyesült Államok-Jugoszlávia, Bulgária-Egyiptom, Kínai Népköztársaság-Törökország, Vietnam-Indonézia, Thaiföld-Anglia, Ausztrália-Japán. Magyarország visszalépése folytán India az első fordulóban erőnyerő." A blasz-egyes India.
France Football, 1956. szeptember 5. "A magyar labdarúgás komoly nehézségekkel küzdhet, ha lemondott arról, hogy elinduljon az olimpiai labdarúgó bajnokságért folyó küzdelemben. [...] A Szovjetunió és Németország csapatán kívül csak gyenge erőt képviselő labdarúgó-válogatottak indulnak az olimpiai tornán. A sorsolás is szerencsétlenül alakult, mert az olimpiai bajnoki cím két esélyese már az első fordulóban összekerült. [...] Bizonyos, hogy a magyar csapat visszalépése folytán az olimpiai labdarúgó torna minden jelentőség nélküli tornává vált."
Magyarország 1954-ben elvesztette a világbajnoki döntőt, és a következő két évben nem sikerült eldönteni, érdemes-e kimenni az olimpiára olyan sok pénzért, ha egyszer ez "csak" egy olimpiai arany, ha arany egyáltalán. Végül inkább itthon maradt az Aranycsapat.