Maróth Miklós

Az arabok mint a görög tudományok örökösei

632 után azonban a hódító útjára indult iszlám elfoglalta a római birodalom területének nagy részét, köztük számos keleti, azaz görögül beszélő és görög kultúrájú, valamint nyugati, latinul beszélő provinciát. 636-ban Szíriát, 639-ben Egyiptomot, 640-ben Perzsiát, 647-ben a mai Líbiának megfelelő területet, 649-ben Ciprust, 670-ben egész Észak-Afrikát elfoglalják, 711-12-ben átkelnek az Ibériai-félszigetre és elfoglalják India egyes részeit, valamint az Amu Darján túli területeket. A muszlimok tehát fizikailag rátelepültek az antik világra. Az elfoglalt klasszikus kultúrájú lakosság azonban új politikai fönnhatóság alá kerülve nem felejtette el mindazt, ami addig a fejében volt. Minden ismeretét magával hozta az újonnan kialakuló muszlim világbirodalomba. (2-3. ábra)

2. ábra

3. ábra

4. ábra

Jellemző példa az alexandriai újplatonikus iskola, amely a hagyomány szerint a meghódított Alexandriából áttelepült Antiokhiába, majd onnan Bagdadba, magával hozva az arisztotelészi hagyományt. Érthető tehát, hogy az arisztotelészi tanítást továbbfejlesztő újplatonikus hagyományt vitte tovább Ibn Szina (Avicenna), megállapítva a filozófián belül a matematikai és a fizikai tudományok rendszerét, majd ezt a folyamatot betetőzve a 4. ábrán látható egységes, enciklopédikus rendszerben foglalta össze az összes ún. görög tudományt.