Tudomány és kultúra Magyarországon 1945-1949 között

A második világháború a politikai-társadalmi rendszer mellett alapjaiban rengette meg a hazai tudományos és kulturális életet is. Az alábbiakban röviden áttekintjük azokat a kísérleteket, melyek révén a kommunista hatalom a saját képére igyekezett formálni a művészeket is...

Irodalom 1945 után

A művészet fejlődését nem minden esetben akasztják meg az olyan történelmi fordulópontok, mint amilyen a hat évig tartó második világháború volt. Mivel a háború alatt az irodalmi élet szereplői közül kevesen csatlakoztak a szélsőjobboldali eszmékhez, ezért 1945 után bűnhődniük is csak keveseknek kellett. Az írótársadalom meghatározó alakjai jórészt ugyanazok maradtak (kiegészülve néhány emigráns és hazai kommunistával), akik már az 1930-as években tekintélyt vívtak ki maguknak. Illyés Gyula, Németh László, Márai Sándor, Kassák Lajos, Weöres Sándor művei továbbra is népszerűek voltak.

A folyóirat-kultúra átalakulása természetesen érzékenyen jelezte az új politikai-társadalmi rendszer változásait. Az 1945-ben megjelenő Magyarok a Nyugat és a Magyar Csillag örökösének tartotta magát, így a "nyugatos" modernség követői gyűltek köré (pl. Márai, Weöres, Szabó Lőrinc, Illyés stb.). A Nyugat negyedik nemzedékének nevezett, legfiatalabb írói csoport új folyóiratot hozott létre Újhold címmel. Legismertebb alkotói közé tartozott Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza, Örkény István, Mándy Iván és Hubay Miklós. A népi írók csoportja újraindították a 30-as években már létezett Válasz című lapjukat, s a szerzők is jórészt a korábbiak közül kerültek ki (Illyés, Németh László, Veres Péter, Kodolányi János, Féja Géza, Tamási Áron).

Az avantgárd törekvések újraélesztője Kassák Lajos lett: az Alkotás a kortárs irodalom mellett más művészeti ágak bemutatására is törekedett. Herczeg Ferenc régi hetilapja, az Új Idők is Kassák "kezébe került", a konzervatív ízlés képviselői helyett persze itt is a magyar irodalom progresszív egyéniségeit népszerűsítette.

A marxista-kommunista értelmiség korábban nem jutott nyilvánossághoz, most a Fórumban Lukács György, Révai József, Király István és mások is szót kaptak. A Kommunista Párt 1947-ben indított szépirodalmi folyóiratot Csillag címmel. Baloldali érzelmű, de nem merev kommunista beállítottságú volt a Valóság is, melyben Klaniczay Tibor, Köpeczi Béla, Szabolcsy Miklós vagy Vitányi Iván publikáltak.