Biztonság és/vagy minőség?

A tudomány, a fogyasztók és a génkezelt növények. Mi a helyzet ma Magyarországon és világszerte a genetikailag módosított növényekkel?

A Kogartban megrendezett est moderátora az ME tudományos igazgatója, Fábri György volt, aki a közönség után a beszélgetés résztvevőit üdvözölte: Móra Veronika biológust, az Ökotárs Alapítvány igazgatóhelyettesét, Biacs Péter vegyészmérnököt, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatóját, valamint Halmai Péter professzort, a Szent István Egyetem tanárát. Fábri György rövid bevezetőjében felelevenítette, hogy a Mindentudás Egyetemének korábbi előadásaihoz kapcsolódóan március végén kezdődött egy beszélgetéssorozat az ME Klub keretein belül, melyek a molekuláris biológia, géntechnológia és genetika témaköreihez kapcsolódnak. Mivel a genetikailag módosított növények ügye alighanem mindannyiunkat érint, az ME vezetése ezért döntött úgy, hogy több beszélgetést is érdemes e témának szentelni.

Biacs Péter, Móra Veronika, Halmai Péter, Fábri György

A mai beszélgetés bizonyos értelemben az előző folytatásának is tekinthető, mondta Fábri György, aki szerint ezúttal azok juthatnak szóhoz, akik felhasználóiként mintegy "elszenvedői" a géntechnológia és molekuláris biológia kutatási eredményeinek. Vagyis az eszmecsere arról fog folyni, hogy ennek a tudományos irányzatnak illetve eredményeinek milyen helye és jelentősége van a fogyasztók, a környezet, a gazdaság, vagyis mindannyiunk számára.

Elsőként Móra Veronika beszélhetett arról, hogy saját kutatásai fényében miben látja a genetikailag módosított növények és élelmiszerek jelentőségét. Móra Veronika a géntechnológia mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazásaival foglalkozóként hívta fel a figyelmet a probléma aktualitására, hiszen "ilyen növények már a piacon vannak" világszerte, vagyis "ez az, ami a leginkább érint bennünket a mindennapok szintjén is." Onnantól fogva, hogy ezek a termékek kikerülnek a laboratóriumok falai közül, számos tudomány képviselőjének van hozzáfűznivalója és véleménye a kérdésről, például az ökológia, a populációbiológia, a toxikológia, vagy akár a közgazdaságtudomány. Móra Veronika szerint fontos, hogy a társadalom széles rétegei, vagyis a laikusok is kifejthessék véleményüket a problémáról, lévén hogy mindannyiunkat érint.

A géntechnológia alapvetően újszerű fordulat a növénynemesítésben, mely természetesen nem mentes a kockázatoktól sem. Gondoljunk csak arra, hogy bár "ismerjük gének szekvenciáját, és tudjuk, hogy egy adott gén milyen tulajdonság, milyen fehérje kódolásáért felelős, ez még nem jelenti azt, hogy ismerjük egy élőlény génállományának működését a maga teljességében, vagyis hogy a gének közötti nagyon sokrétű kölcsönhatásokat, szabályozási mechanizmusokat, visszacsatolásokat is jól ismerjük." Vagyis az idegen gén véletlenszerűen épül be a befogadó növény genomjába, lehetetlen meghatározni, milyen kölcsönhatásokba lépnek a régi és az új gének egymással. Egy élőlénynek harmincezer génje van, így a kölcsönhatásokat csak igen óvatosan lehet megbecsülni. A géntechnológia révén lehetővé vált, hogy a természetes fajhatárokat módosítsuk, eltörüljük - ezek a módosítások vajon hogyan hatnak egy adott élőlény genetikai stabilitására? A harmadik fontos probléma az idővel függ össze: az új eljárásokkal hihetetlenül lerövidül az új fajták és új genetikai kombinációk létrehozásának ideje, viszont aligha lehet felmérni az esetleges mellékhatásokat, a későbbi követkeményekről nem is beszélve - ráadásul az adott termék piacra kerülése előtt!

Érdeklődők a Kogartban...

Móra Veronika